Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Már legalább száz éve foglalkoznak a magyar gazdák a facélia, más néven a mézontófű termesztésével, ám a nagy fellendülés egészen az 1970-es évekig váratott magára. Ekkor jelentek meg ugyanis a külföldi érdeklődők, akik facélia vetőmagot akartak vásárolni. Magyarországon a termesztés ebből kifolyólag az ország északnyugati térségében, Győr-Moson-Sopron vármegyében indult be elsőként, és mind a mai napig itt foglalkoznak a legtöbben ezzel a növénnyel. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) egy 2020-as elemzése szerint a mézontófű vetésterülete 2016-ban meghaladta a 6 ezer hektárt, a Lajtamag Kft. szaktanácsadójának, Nagy Idának egy 2021-es cikke szerint a növény vetésterülete valójában 2016-ban érte el a csúcsát, több mint 10 ezer hektárral, 2020-ban pedig 8 ezer hektárt meghaladó területen foglalkoztak ezzel a hazai termelők.
Ezt a magyar növényt is elérte a krízis? Pedig tavaly óriásit lehetett kaszálni vele
A facélia szárazságtűrő növény, aminek nincs jelentős kártevője vagy kórokozója, egy hektárról 300-500 kilogrammnyi vetőmag takarítható be. Egyedül a gyomok jelenthetnek rá veszélyt, mivel folyamatosan kivonják az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicideket. Az ÖMKi szerint azonban a mézontófű a fenntartható, a környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj lehet, és mind a vetőmagtermesztés, mind a zöldtrágyanövényként való alkalmazása jelentős szerephez juthat a jövőben a szántóföldi diverzifikációban, ráadásul a méhek betelepítésével nem csak a termésbiztonság növelhető, hanem a gazdaságosság is. A facélia zöldtrágyaként való alkalmazása ott lehet eredményes, ahol fonalféreg-probléma van, mivel ennek a növénynek az gyökérváladéka sok talajlakó kártevő, de leginkább a fonálférgek ellen mutat némi hatást.
Ezzel kapcsolatban Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója elmondta, hogy
a facéliát nemcsak a gyökerei által kiválasztott anyagok, ezek növényvédelmi hatása miatt javasoljuk, hanem biomassza produkciója és a méhlegelőként való hasznosítása miatt is. A legtöbb zöldtrágya vagy takarónövény keverékben van facélia, mert gyorsan fejlődik, jó gyomelnyomó, mivel más növénycsaládba tartozik, nem gazdája a leggyakrabban termelt szántóföldi növények betegségeinek, és időszakosan táplálékot biztosít viráglátogató rovaroknak.
Amióta a Közös Agrárpolitika (KAP) és az egyes tagállamok támogatási rendszere előírja a zöldítés keretében a zöldtrágya vagy a méhlegelő vetését, azóta nagyobb indíttatással termelnek Magyarországon mézontófüvet. Arra a kérdésre, hogy ez az új KAP-ban hogyan valósul meg, Allacherné Szépkuthy Katalin elmondta, hogy az idei támogatási rendszerben a 3. számú AÖP gyakorlat - amely nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése címen ismert - tartalmazza az ökológiai jelentőségű másodvetést. Ha nem fővetésként, hanem zöldtrágyaként használnak facéliát, vagy facéliás keveréket, akkor ez egy elszámolható vállalásnak számít, kivéve az AKG-s gazdáknál, mert nekik ez egyébként is kötelező.
Ez a növény sokat hozhat a konyhára: százezreket lehet vele kaszálni tonnánként
A Lajtamag Kft. szaktanácsadója kérdésünkre elmondta, hogy a facélia iránt mindig nagyon ingadozó az érdeklődés, a mindenkori terményárak határozzák meg a vetési kedvet. Ha a terményárak magasabbak, akkor a gazdák nagyon számolgatnak, hogy mi éri meg nekik jobban, míg nyomottabb terményárak esetén megnő az érdeklődés a szaporítómag iránt. Nagy Ida ugyanakkor emlékeztetett, hogy a mézontófű termelést Magyarországon a külföldi kereslet szabja meg, mivel a megtermelt vetőmagok 90 százalékánál is nagyobb része Nyugat-Európába kerül. A felvásárlási árakat illetően a szakember elmondta, hogy jelenleg is 800-1000 forint körül mozog a vetőmag kilónkénti ára, de a biofacélia ennél magasabb áron értékesíthető, ott akár 1200 forint is elérhető. Nagy Ida rámutatott, hogy nem mindegy, mekkora területen akar foglalkozni ezzel az ember, hogy csak néhány hektáron próbálja-e ki magát, vagy évről évre nagyobb területen termeszti a facéliát, a megrendelő igényei szerint.
Pohl György mosonmagyaróvári termelő, aki már több mint 20 éve foglalkozik a mézontófűvel. A szakember idén 30 hektáron vetett facéliát, mivel a felvásárló ennyit szokott kérni. A termelő a napokban még nem tudta megnézni az állományait, de tart tőle, hogy ez a csapadékos idő megviselte a növényeket. Pohl György elmondta, hogy ha egy bizonyos növekedési szintet elér a növény, akkor megdőlhet, mivel a sok csapadék, úgymond, beleveri a földbe. A szakember beszélt arról is, hogy a facélia termesztése során a növényvédelem nagyban függ a talaj-előkészítéstől: ha van egy őszi mélyszántás, akkor utána nem sok gyom van, ami feljön, ellenkező esetben védekezni kell a gyomok ellen. A mosonmagyaróvári termelő elmondta, hogy ők forgatás nélküli műveléssel dolgoznak, ezért szükség volt a beavatkozásra a kétszikű gyomok ellen. A várható kilátások és bevételek kapcsán Pohl György kijelentette, hogy nem szeretne becslésekbe bocsátkozni, mert még semmit sem lehet biztosra tudni. Amint mondta, csak akkor lehet bármit mondani, amikor már nekiálltak vágni. Biztosat pedig csak akkor fog tudni, amikor a felvásárló mérlegén van a termény.
Látható tehát, hogy a facélia termesztésére, bár az utóbbi években ismét felfutni látszik, jellemző egyfajta ciklikusság. A facélia vetőmag-előállítás a mindenkori terményárak függvényében lehet nagyon jövedelmező is, de előállhat olyan helyzet is, hogy nincs rá érdemi kereslet. Mivel a hazai termény túlnyomó része Nyugat-Európába kerül, ezért a termelőknek mindig érdemes lehet ezeknek az országoknak a híreit is figyelniük.
