A körtefajták érési ideje júliustól október végéig tart, a július, augusztus hónapban érő fajtákat nevezzük nyári körtéknek. Ezekre a fajtákra jellemző, hogy hosszú idejű tárolásra nem alkalmasak, frissfogyasztásra viszont keresettek a piacon. Jelentős képviselőik a Clapp kedveltje, a Guyot Gyula és a Vilmos körte. Az enyhe télnek és tavasznak, valamint a szokatlan melegnek köszönhetően idén hamarabb érik a Vilmos körte, így a szedése már augusztus elején elkezdődött, pedig általában augusztus közepén-végén érik a fajta, így csak akkor szokták betakarítani - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). 

Körtéből az éves termésmennyiség kiugró évben elérheti akár a 40 ezer tonnát, sok éves átlagban azonban inkább 33 ezer tonna körüli volt az utóbbi évtizedben. Az előzetes becslések alapján idén akár 38 ezer tonna körtetermés is lehet Magyarországon, ami 15 százalékkal több az előző évek termésmennyiségeihez képest. Az országban az Alpokalja, a Bodrogköz és Szatmár a három nagy körtetermő táj, ezeken a főként ártéri területeken ugyanis több az eső, illetve kevésbé jellemző a légköri aszály. Hazánkban a termesztés az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, amely számos megváltozott körülménynek a hatása. Az Európai Unióban egyébként Olaszország, Belgium, Spanyolország és Hollandia a legjelentősebb körtetermelő, ezen országok önmagukban a magyar termésmennyiség tíz-hússzorosát produkálják. A területalapú támogatások igénylése alapján 2017-ben 2342 hektár, 2018-ban pedig 2269 hektár körteültetvény volt Magyarországon, ez csaknem 100 hektáros csökkenés az előző évhez képest.

A körte nem tartozik a gazdaságosan termeszthető növények közé Magyarországon. Egyrészt kevés a megfelelő éghajlati adottságú terület, szegényes az alanyfajta-kínálat, jelentős hiány van az öntözésből és a szakképzett munkaerőből egyaránt, valamint magas az elöregedett ültetvények aránya. Ugyanakkor az sem kedvez a gyümölcsnek, hogy folyamatosan csökken a hatékony növényvédő szerek kínálata.