Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Igaz ugyan, hogy a gabona eladhatóságát nagyban befolyásolja a térségben vagonba rakható kalászos mennyisége, azért az árak kiindulási alapját mégiscsak a világpiacon elérhető mennyiség és a készletek változásának iránya határozza meg. (Utóbbi lélektani nyomást is gyakorol rá.)
Azt már tudjuk, hogy a száraz ősz nem kedvezett a repce vetésének, ezért azokon a területeken, ahol ez meghiúsult, árpa vagy búza került a földbe, esetleg kerül még tavasszal is. Már látjuk, hogy az EU legnagyobb búzatermelője, Franciaország a tavalyinál 3,5 százalékkal nagyobb területen, 5 millió hektáron vetette el a kultúrát. Németországban a búza vetésterülete 4,6 százalékkal 3 millió hektárra bővült, Nagy-Britanniában pedig 4 százalékkal 1,87 millió hektárra nőtt. Lengyelország a negyedik legnagyobb uniós búzatermelő, ahol az ősz folyamán 5 százalékkal, több mint 2 millió hektárra növelték az őszi búza területét, így viszont a tavaszi vetésűnek kevesebb terület maradt.
A kalászosok vetési kedvét nemcsak a számukra kedvező időjárás, hanem az értékesítési áruk is növelte. A búza ára tavaly év eleje óta 45 ezer forint felett van tonnánként, sőt, mostanra a takarmány minőségű is 55 ezer forint felett cserél gazdát, a malmit pedig 60 ezer forint felett veszik. A könnyen és olcsón termeszthető árpa pedig csak 2 ezer forinttal marad le a malmi búza értékesítési ára mögött, gyakorlatilag a legjövedelmezőbbenelőállítható kalászos lett belőle.
Ilyenkor szokott összeszorulni a termelők gyomra: akkor most megint zuhanni fognak az árak? Egy ideig még biztosan nem, amíg a következő aratás el nem jön, ám az új termésű búzát máris 10 ezer forinttal olcsóbbra árazta be a piac. A mélyrepüléstől csak egy dolog óvhatja meg a termelőt, ha a most fennálló készlethiányokat mégsem mérsékli jelentősen a június-júliusi aratási eredmény.
A 2018/19-es gazdasági év július elsejéig tart. Ebben a szezonban a búza globális zárókészlete 3 százalékkal tovább apad az IGC januári számításai szerint, árpából pedig 20 százalékkal zsugorodnak a készletek. Mindez hozzájárult a hiánypszihózishoz, de kérdés, hogy aratás után is megmarad-e ez a "lelki állapot"?
Egyelőre még nagyon messze van az ősziek betakarítása. Jó taktika lehet, ha a csökkenő árakat a mennyiséggel igyekszünk kompenzálni. Azaz minden olyan technológiai lépést megteszünk, amelyik akárcsak 5 százalékkal képes emelni, illetve aszály idején stabilizálni a hozamot. Az árpát becsüljük meg, gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a következő szezonban még mindig keresett takarmánygabona lesz.