A Vetőmag Szövetség és Szakmaközi Szervezet (VSZT) betelelés előtti állapotminősítése alapján a búza országos fejlettsége messze alatta marad a tavalyinak. Míg az előző szezonban az állományok 62 százaléka jó formában ment a télbe, addig 2018-ban csak 36 százalékáról volt elmondható ugyanez. A porba vetett, nehezen és egyenetlenül kelő vetésektől már biztosan nem várható rekordtermés. Megkérdeztünk néhány gazdát, mit tapasztalnak.

Hajdú-Bihar megyében, Magyarhomorog térségében (a román határ közelében) rendkívül lassan kelt ki az októberben elvetett búzaállomány. A kelés olyannyira vontatott volt, hogy sok csíra el is pusztult közben. "A sorja csak előlről nézve szép, oldalról már foghíjas...." - panaszkodik a gazda, aki 60 hektáron vetette el a kenyérgabonát. A száraz magágy ellenére nem emelte meg a vetőmagnormát, így már biztos, hogy a hézagos állomány ideális viszonyok mellett sem hozhat rekordtermést. "Az is kérdés számomra, hogy a télben kelő csírák megkapták-e azt a jarovizációs hatást, amihez a további fejlődésükhöz szükségük van, nem volt ugyanis hosszú a fagyos időszak" - teszi hozzá a termelő, aki alig várja már, hogy megindulhasson a fejtrágyázás. Összesen háromszor szokott ammónium-nitrátot adni a búzának, kétszer fújja le gombaölő szerrel és a tavaszi gyomirtás idején egy lombtrágyával is megtámogatja a növényeket. Ha száraz az időjárás, virágzás idején is kapnak ebből még egy adagot. Normál esetben 6 tonnás terméssel kalkulál a gazda, de ennyi most biztosan nem lesz, teszi hozzá.

Ami az árpát illeti, hasonló az állapota, mint a búzának. Csávázott magot vetett, így a vírusvektorokkal nem volt gondja ősszel. Reméli, hogy idén is jó lesz az ára, mert a vetőmag-forgalmazók ősszel kevesebbet adtak el belőle, mint tavaly, így a magas árszint talán fennmaradhat. A magyarhomorogi gazda repcét is vetett szeptember első napjaiban. Igaz, hogy ezt is porba, de az állomány novemberben már a túlfejlettség jeleitmutatta. "Egyszer megregulátoroztam, úgy nézett ki, hogy szükség lesz még egy kezelésre, amikor végül megjött a hideg. A repcének - ennyire fejlett állományban - már annyi jeges kérgű hótakaró is sok lehet, amennyi idén jutott neki a télből. Abban bízom, hogy a regulátor megerősítette annyira, hogy se kifagyni, se megbetegedni nem fog sok belőle. Várom, hogy meginduljon az állomány, akkor eldől, igazam van-e." Egyébként 3-4 tonnás eredményt szokott itt hozni ez a kultúra.

Bács-Kiskun megyében, Dunatetétlen térségében (Solt közelében) október elején, 42 hektáron vetette el a búzát a gazdálkodó. "Teljesen száraz volt a talaj, novemberig tartott, mire észhez tért a búza. Egy kis tőszámű, magas termőképességű fajtáról van szó. Az előírt normát csak egy kicsit emeltem meg, bíztam benne, hogy jönni fog az eső. Nem így történt, és ritkás lett a vetés. Ráadásul a védett területekről (Kiskunsági Nemzeti Park) átjárnak hozzánk a vadludak. Fagymentes időszakban gyökerestül kitépik a búzát" - sorolja a termelő. Érdekes módon most a forgók keltek ki először, mert a betaposott mag gyököcskéje ott találkozott több talajnedvességgel - említi meg. A fejtrágyázást már elvégezte, és reméli, hogy még sokat regenerálódik az állomány a tavasz folyamán. Annyira volt hideg a tél, amennyire kellett, és ha jobban sikerült volna a vetés, még reménykedne is a szokásos 8 tonnás eredményben. "Pedig nem kényeztetem. Csak egyszer kap fejtrágyát, pétisót, és virágzás idején egy hosszú hatástartamú gombaölőt. A rovarokkal is általában ilyenkor gyűlik meg a bajom, jellemzően a poloskák szívogatják a fejlődő szemeket." Repce még nincs a gazdaságban, pedig nagyon kellene a vetésforgóba, mert így háromévente jön a napraforgó önmaga után, ami növényegészségügyi szempontból messze nem ideális.

Sárváron, Vas megyében október 10-25. között, porba vetették a búzát, egyenetlenül is kelt a 130 hektár. A tél időjárása ideális volt a növény számára, de nagyon heterogén bokrosodottságot ért el a növény. Ősszel lehetett látni a sárgarozsda kezdődő jeleit, de a szellős állomány és a viszonylag enyhe, száraz tél miatt legalább dunsztos és oxigénhiányos állapotok sem alakultak ki a vetésben. "Nem volt sok a csapadék, így az ősszel kiadott komplex műtrágya is ott van még a talajban. Amint felszárad, a savanyú táblarészekre mészammon-salétrom, a lúgosabbakra ammónim-szulfát, a normál pH-júakra pedig e kettő keveréke (DASA) jöhet. Eddig ötévente végeztettünk talajvizsgálatot, most szeretnénk átállni a műholdas színképelemzésen alapuló talajtermőképesség-meghatározásra. Van ugyan hozammérős kombájnunk is, de az adatokat inkább csak a fejemben őriztem eddig. És persze, ha már tudom, hogy az emlékezetem és a tények hol térnek el egymástól, akkor jó lenne egy olyan műtrágyaszóró is, amelyikkel gyorsabban és pontosabban adogolhatom a tápanyagot. Minimum menet közben változtatható szórásra lenne szükségem." A térségben általában 6 tonnát terem a búza.

Varga Gábor (Saaten-Union Kft.) a mezohir.hu-n megjelent cikkében a következőket tanácsolja a gazdáknak az idei évkezdéshez:

• 1. Az első fejtrágya kijuttatása minél korábban (legkésőbb február végéig) történjen meg.
• 2. A szokásosnál nagyobb dózisban, nagy hatóanyag-tartalmú, lehetőleg a repce trágyázásában is használatos korszerű, granulált NS-műtrágya-formulációval valósuljon meg. 
• 3. A második fejtrágyaadagot (granulált nitrogén vagy folyékony UAN-oldat) az első fejtrágyához képest kevesebb idő elteltével, a bokrosodás végi - szárba indulás eleji időszakban (március közepe, március vége) már ki kellene adni.
• 4. A tavaszi növényvédelmi beavatkozásokkal (gyomirtás, első gombaölő, rovarölő) egy menetben érdemes a fotoszintézis aktivitását fokozó keserűsó (magnézium-szulfát), valamint komplex hatóanyag-tartalmú lombtrágyák (N, Cu, Mg, Fe) vagy akár biológiailag aktív aminosav-készítmények (úgynevezett stimulátorok, biológiai növénytápláló anyagok) kijuttatásával is tervezni.
• 5. A vírusvektorok áttelelő alakjaival szembeni korai és célzott fellépés erősen ajánlott.