Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A FAO számításai szerint a globális terméshozam mintegy 40 százaléka vész el a károsítók (kártevők és kórokozók), illetve a gyomok miatt. Növényvédő szerek nélkül ma ez a szám akár 80 százalék is lehetne - mutatott rá felvezető előadásában Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója, aki a kerekasztal-beszélgetés moderátora is volt. Emlékezettett rá: az integrált növényvédelemnek nagyobb hagyományai vannak Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Most azonban a közigazgatást érintő átszervezések érzékenyen érintik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt - fűzte hozzá Jordán László, a Nébih igazgatója.
Ugyanekkor a gazdasági szférában is hatalmas átalakulások zajlanak, hiszen egy-egy cégfúzió szervezeti végig vitele évekig eltarthat - mutatott rá Kovács Gyula, aki az FCM Agro Kft. képviseltében volt jelen. A cég a DuPont innovációs részének átvételével küzdött meg. A Bayer Hungária Kft. részéről Kratancsik Elvira is úgy fogalmazott, hogy a Monsantóval történő összeolvadás szempontjából az idei év kritikus lesz a cég életében. A második legnagyobb kihívásnak a növényvédőszer-gyártók egybehangzóan az uniós előírásoknak való megfelelést és a szerkivonások ütemét jelölték meg.
- hangoztatta Kratancsik Elvira. A méhekre gyakorolt hatásvizsgálathoz készített ökotoxikológiai útmutató például egy több százoldalas előírás, ami a gyártókat a poszméhek vizsgálatára is kötelezi. Ezek azonban egészen másképp viselkednek a táplálkozás során, mint a háziméhek, így kreatív ötletekre volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán tesztelni lehessen őket laborkörülmények között.
Szóba került a kiskultúrák mostoha növényvédelmi sorsa, valamint a bürokrácia lassú malmai is. Kovács Gyula rámutatott: a nagy világcégeknek már a napraforgó is kicsi kultúrának számít, így kevesebb pénzt fektetnek a védelmét szolgáló kutatásokba, mint mondjuk a kukoricáéba. "300 millió euróba kerül egy vadonatúj hatóanyag piacképes termékké formálása. Ehhez képest a pénzek nagy részét a régi szerek újraengedélyezési procedúrái viszik el.
- magyarázta a FMC ügyvezetője.
"A kiskultúrák nehézségeit mi is éreztük, ezért nem kérelemre, hanem magunktól is elindítottuk a meglévő készítmények engedélyeinek kiterjesztését ezekre. Az igény óriási erre a munkára, de a kapacitásaink sajnos nagyon szűkösek…" - mutatott rá a Nébih NTAI vezetője, Jordán László. Míg a termelői oldal egyre több legális felhasználási módot követel a hatóságtól, addig a gyártói oldal a beáramló, olcsó konkurencia kiszűrését kéri számon rajta. A Nébih rendszeresen állít meg ázsiai országokból származó rejtélyes anyagokat a koperi kikötőben - hangzott el - , de ezt a harcot csak a fogyasztói igények csökkentésével lehet megnyerni. Ázsiával kapcsolatban aggasztó fejleményként értékelte Kovács Gyula, hogy
Majoros Máté, aki a termelői oldalt képviselte a beszélgetésben, azt állította, hogy ma még elegendő a növényvédő szerpaletta a problémák megfékezésére. "Az Aranyszarvas Zrt. 2300 hektáron gazdálkodik. Az időjáráshoz képest a növényvédelem még kezelhető kihívás. Igyekszünk a fejlesztőknek is teret biztosítani a gazdaságban, hogy kipróbálhassák az újdonságaikat. Az alkalmazkodási taktikánk része a partnerség és a folyamatos kommunikáció." A szakember úgy tapasztalja, hogy ma már kevesebb az illegális szer a piacon, mivel a gazdák sokszor drágán megfizették az olcsó készítmény árát.
- tette hozzá. A szürke vagy fekete technológiák azonban még részei a gazdálkodásnak, mivel ezek több haszonnal járnak, mint kockázattal. "Amíg van lehetőség normális módon védekezni, addig nincs szükség fekete technológiára" - vélekedett Majoros Máté.
A hallgatóságból leginkább a drónok növényvédelmi bevethetősége váltott ki reakciót. Jordán László elmondta, nem a Nébih tiltja a használatukat, hanem több jogszabály hiánya.
Ha a drónok bevetése ugyanolyan elbírálás alá fog esni, mint a légi növényvédelem - és egyelőre ez a helyezet -, akkor szomorú vége lehet a dalnak. Ebben az esetben az eseti légtérhasználati engedélytől kezdve a kijuttatási terv előzetes engedélyezésén át számos bürokratikus lépésre lesz kötelezve, aki erre vállalkozik.
Kovács Gyula megjegyezte: lobbizni kellene Magyarországnak azért is, hogy ne az északi klímazónához tartozzunk a szerengedélyezés szempontjából, hanem a délihez: "Hivatkozhatunk a klímaváltozásra. A 15 évvel ezelőtt meghatározott zónák ma már nem érvényesek."
