Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mint arról már beszámoltunk, a repce termése 8 százalékkal csökkenhet idén Európában az aszály miatt, emiatt várhatóan magas lesz az ára. Nálunk egyelőre nem tudni, milyen mértékű a területcsökkenés, ami biztos: eddig mintegy 550 aszálykárt jelentettek be a gazdák valamennyi kultúrában, körülbelül 24 ezer hektárnyi területre. Azok a rémhírek, amelyek 100 ezer hektáros repceterület elvesztéséről szólnak, mégis túlzásnak tűnnek. Ez azt jelentené, hogy a teljes repceterület harmada veszett oda. A becslések valószínűleg az aszálykárral érintett állománynagyságra vonatkoztak, nem a területek teljes kiesésére.
Már biztosra vehető: a szárazság miatt nagyot esik az EU növényiolaj-termelése
Az agrárszektor.hu a legsúlyossabbn érintett megyékben érdeklődött random kiválasztott, olajos növényekre specializálódott szaktanácsadóknál, mit látnak most, és mit lehetne tenni a megmaradt állományokért.
Sok gazdának van Bács-Kiskunban is repcéje - ez a térség szomjazik most leginkább. Több tábla ki sem kelt az ősszel, vagy azóta pusztult ki a szárazságban, a többi pedig hullámos, heterogén fejlettségű. "Most szöknek szárba a növények, még egy hét, és virágba borulnak a táblák. Február végén, március elején már kiadták a gazdák a kénes nitrogént, vagy levélen át trágyáztak. Kora tavasszal - bár az időjárás nagyon száraz volt - a páraképződés miatt még a szilárd műtrágyák is hasznosulnak valamelyest. Ami igazán nagy gondot okoz most, az a rovarinvázió. Az enyhe télben nagyon sok kártevő biztonságosan áttelelt. A repce-szárormányosok ellen már védekeztek a gazdák, de hamarosan itt lesznek a fénybogarak is. Ami szokatlan ilyenkor: az a bolhák támadása" - sorolja az itteni szaktanácsadó.
Benyomása szerint a mostani időjárásban talán többen fordulnak olyan általános növénykondícionáló, stimuláló készítményekhez, mint az algás vagy az aminosavas preparátumok. Ezek úgy hatnak, mint egy kalmopirin: általában véve javítják a növény állapotát, fokozzák a szárazságtűrését. Célzottan is lehetne támogatni az anyagcsere-folyamatokat, ha a gazda pontosan tudná, hogy az adott talajon melyik mikroelemből lehet hiánya a repcének - de ezt csak levélanalízissel lehetne megmondani, amire nemigen akad példa. Inkább a makro- és mezoelemek rutinszerű pótlására álltak rá a termelők.
Jó talajadottságok és agrotechnika mellett, harmonikus tápanyag-ellátással, ha tényleg megjön a kritikus pillanatokban az eső, még sikerülhet egy normál átlagtermést elérni" - véli a Bács-Kiskun megyei szakember.
Jász-Nagykun-Szolnok megye az egyik legsúlyosabban érintett térség. Itt már elkezdett virágozni a repce, ami azt jelenti, hogy két héttel előrébb jár a fejlődésben, mint kellene. "Ami megmaradt a vetés után, az télen viszonylag jól magához tért. Viszont nagyon ritkásnak az állományok, kilátszik a nyúl belőlük..." - állapítja meg a megkérdezett szaktanácsadó. Sajnos ide csak 10 mm esőt mond a meteorológia, ami messze nem elég a vízhiány pótlására, viszont fontos fejlődési fázisban segíthet a repcén.
"Láttam már csodákat a repcétől, elképesztő a kompenzációs képessége. Ha jó ütemben érkezik a csapadék, képes még növelni az elagázasások számát." A szaktanácsadó a mostani helyzetben a talajművelési hibákat rója fel a gazdáknak.
- jegyzi meg. "Többfelé láttam, hogy a ki sem kelt táblákat, táblarészeket kitárcsázzák. Azt kell hogy mondjam, itt megint vízvesztés fog bekövetkezni a művelés miatt. Csak direktvetéssel lehetne megfelelően feltörni és azonnal újravetni a táblát. Erre általában nincs technika a gazdaságokban." A szakember szerint ebben az extrém időjárásban többen is megpróbálkoztak a megmaradt állományok huminsavas kezelésével, ami a benyomásai alapján tényleg zöldítette az állományt. Márpedig a nagyobb fotoszintetizáló felület jobb kondíciót és több termést ígér. Hogy számszerűen mennyit segít, azt nehéz megmondani, mivel kontrollparcellát jellemzően nem hagynak a gazdák.
- sommázza véleményét a Somogy megyei szakember.
Baranya megye a legdélibb megyénk, már itt is virágozni kezdett a repce. Különösen az augsuztus végén elvetett táblák járnak előre a fenológiában. "Láttam kitárcsázott táblát, de ez nem általános. A tőszám is úgy ahogy megvan, de nagyon alacsonyak a növények, víz hiányában nem tudtak megnyúlni. Most 5-20 mm csapadékot várunk, ami életmentő lehet. A tápanyag február óta kint van, március elején lombtrágyáztunk is, most már csak víz kellene a hasznosuláshoz" - sorolja a helyi szaktanácsadó. Ő sem tartja lehetetlennek, hogy még növelje az oldalhajtásait a repce.
A Baranya megyei szaktanácsadó is elmondja, hogy már túl van az első rovarölő szeres kezelésen, és valóban itt is voltak bolhák. A fénybogár érkezésére egy hét múlva számít, amikor már szépen virágozni fog a repce. A szántással kapcsolatban árnyaltabban fogalmaz, mint fenti kollégája. Szerinte több oka is van annak, hogy nem hagyható ki teljesen a technológiából: az egyik a pocok, amit kifejezetten gyérít, a másik a növényvédőszer-maradék, amit például az imi-s napraforgókban alkalmazott készítmények miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, harmadrészt pedig növényegészségügyi szempontból sem mindegy, hogy milyen mélyre kerülnek a gombaspórák.
Kérdésünkre, hogy mi a teendő ilyen súlyos aszályhelyzetben, a szaktanácsadó azt mondja, most van itt az ideje a kísérletezésnek. "Én amikor láttam, hogy a fejtrágya nem fog felszívódni, lombon át segítettem foszforral és nitrogénnel a termőalapok képzését. Ez persze nem ugyanaz, mint gyökéren át, de nem volt mit tenni. A napokban szórtam ki a kénes-bóros levéltrágyát is. Aszályban valószínűleg látványosabb eredményeket hoznak a biostimulátorok is. Az én állományom eddig egész jól bírta, már csak az esőt várom."
