Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egyre menőbb az organikus gazdálkodás mindenütt a világon. Amellett, hogy a terményekre sokszor rákerülhet a "bio"-matrica és az ezzel járó előnyök, hatalmas mennyiségű műtrágya és növényvédő szer (vagyis: kemikália) felhasználását teszi feleslegessé. Ezzel pedig a gazdálkodás válik költséghatékonnyá. Nem utolsó sorban az organikus gazdálkodás természetbarát, kevesebb szemetet termel és nem szennyezi a talajt.
A banánt Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában termesztik a legnagyobb mennyiségben. Az Európába behozott banán legnagyobb része a Massachusetts Institute of Technology (MIT) adatai szerint ecuadori. Ez a dél-amerikai ország az egész világ legnagyobb banán-exportőre is 24%-os világpiaci részesedéssel: közel százmillió kilót exportál hetente. (Kevéssé ismert, hogy Európában meg Izland az az ország, ahol a legtöbb banánt termelik, ahogy az Index cikkéból kiderül.)
Az alábbi módszer is valamelyik dél-amerikai országból származik, és nem mindennapi leleményességet tükröz. A gazdálkodók hosszú ideje tudják, hogy a banánfatörzs nagyon jól raktározza a vizet, így még száraz időszakban is nedvesen tartja a bennük lévő földet és gyökereket. Így fognak egy kis földet, azzal töltik meg a tulajdonképpen levélnyelekből összeálló törzset, és ebbe ültetik bele a növényeket. Fontos, hogy az így elültetett növények gyökereinek nem szabad hosszúnak lenni, hiszen nem tudnak mélyre növekedni.
A módszer nagy előnye, hogy az olcsón hozzáférhető banánfában sokkal kevesebb vízre van szükségük a növényeknek, illetve a törzseket egymás fölé is lehet helyezni, egyfajta függőleges ültetvényként, ami nagyon helytakarékos, termőföldkímélő megoldás - írta a Greenubuntu.com. A banánfa egyéb módon is újrahasznosító. A rothadó banánfarészekkel trágyázni is lehet a földet, ami feleslegessé teszi a műtrágya nagy részét. Ezt a dél-amerikai gazdálkodók úgy oldják meg, hogy apró darabokra vágják a törzset, leveleket és elkeverik a földdel. Érdemes lenne végiggondolni, hogy van-e olyan fatörzs Magyarországon, amelyik hasonló módon hasznosítható.