Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Dr. Szimon Ildikó környezetvédelmi szakjogász rendszeresen publikál cikkeket a Greenfo.hu nevű környezetvédemi oldalon, az aktuális cikke arról szól, milyen káros hatásokkal járt, hogy 1994-ben Argentínában engedélyezték a GM- (genetikailag módosított) növények termesztését. A szerző egyenesen összekapcsolja a GMO-termesztést azzal, hogy Córdoba tartomány egyes részei teljesen elnéptelenedtek. Ott ugyanis a térség 16 millió hektáros termőterületéből ma 13 millión GM-kukoricát és -szóját termesztenek novembertől márciusig. Az év többi időszakában a terület puszta sivatag.
Az argentin helyzet több szempontból különleges: a GM-növények termesztése ugyanis nagy állami bevételt jelent (a termőföldek 1/3-a állami kézben van), ezek képezik a bioüzemanyagok alapanyagát. A teljes termőterületen évenként 100 millió tonna génmódosított gabona terem, ami megközelítőleg 35 milliárd dollár összbevételt jelent. Az állam és a nagybirtokosok számára így a legköltséghatékonyabb és legegyszerűbb termesztési módszer, ha ezt az eredményt kevés munkaerővel, nagy, egybefüggő területeken, gépesítve, gliofzáttal permetezve és GM-növényekkel érik el.
A GM-növények ugyanis ellenállnak a totális gyomirtó hatással bíró glifozátnak, így a szer állományban is szabadon kifújható. Néhány éve a WHO az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta, de még a híresen szigorú európai uniós környezetvédelmi jogszabályok sem korlátozzák a használatát. A szerző emlékeztet: a glifozát alkalmazása gyomirtó szerként azt eredményezheti, hogy a szermaradványok a levegőbe, ivóvízbe, növények és állatok szöveteibe, és így az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.
A cikk ennek a fajta mezőgazdasági szerkezetnek tulajdonítja, hogy a környéken azóta megugrott a rákos megbetegedések száma és az emberek tömegesen vándorolnak el. A szerző szerint nem csak egészségügyi, de társadalmi és ökológiai krízis következett be a tartományban:
- Az ott élő, marhatenyésztéssel, zöldség- és gyümölcstermesztéssel, vagy méhészkedéssel foglalkozó vidéki emberek a városokba költöztek, óriási szociális problémát előidézve.
- Míg Córdoba városában évente 100 ezer lakos közül 134,8 ember hal meg rákban, addig a tartomány négy keleti megyéjében, amely egybeesik a legintenzívebb mezőgazdasági területtel, az arány jóval magasabb és 100 ezer lakosra 216-229 rák okozta haláleset jut éves szinten. (Ezzel kapcsolatban a BBC is készített egy riportot a helyiekkel, angoul itt olvasható. A megszólaltatott lakosok arról számolnak be, hogy a tömegesen fújt permetezőszert behozza a szél az ablakon, az emberek sorra vesztik el a rokonaikat rákban.)
- Az erdőirtások és a monokultúrák miatt pedig megváltozott a helyi kílma is, a környék időjárása teljesen szélsőségesség vált. Azév 7-8 hónapjában a GM-növények termesztési területe sivár pusztaság, az amúgy is erős napsugárzás visszaverődik a talajról, még forróbbá téve a levegőt. A felhőszakadások településeket mosnak el. Az elmúlt év decemberében több, mint 2 millió hektár föld állt víz alatt. A talaj sótartalma nagy, tápértéke minimális, csökkent a biodiverzitás.
A problémákat a helyiek és a gazdasági szereplők is felismerték. A cikk szerzője szerint a patagóniai Chubut tartomány törvényhozása, Argentínában elsőként, május 16-án egyhangú döntéssel tiltotta meg a glifozát gyártását, forgalmazását és használatát a területén.