Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Sárkeszi határában mintegy 800 hektárt művel - csaknem 100 darabban - a Szabó-család. Kauser Jakab ott jártunkkor éppen a műtrágya kiszórását felügyelte az apósa, Szabó Gyula irányítása alatt álló gazdaságban. Ő az, aki növényorvosi szakmérnökként a technológiát felügyeli, precíziós szakmérnöki diplomája révén pedig nagyon otthon van a differenciált tápanyag-kijuttatásban. Az após a gépesítésért felel, igyekszik a legújabb és legerősebb technikai csodákkal felszerelni a gazdaságot: egy 936-os Fendt még ki sincs "csomagolva", csendben várakozik az egyik csarnokban.
Jakab felesége, Szabó Virág inkább az adminisztratív oldalon ténykedik, de újabban erősen érdeklődik ő is a precíziós termelés iránt, ezért úgy döntött, beiratkozik egy ilyen képzésre. Mivel a céghez tartozik egy 80 ezres brojlerállomány is, ezért a többi családtagnak - anyukának, testvérnek is - is bőven akad teendője. "Mi öten és még öt ember képes ellátni egy ilyen telepet, amikor az állatok körül nincs kampánymunka. A hathetes csirkék leadásakor viszont egy 25 fős brigád segítségére szorulunk, és a kéthetes szervizperiódusban is szükség van plusz kezekre az istállók takarításához, fertőtlenítéséhez" - meséli Virág.
Milyen érzés a nap 24 órájában megélni ezt az egymásra utaltságot? - merül fel bennem a kérdés, miközben a fiatal vejre sandítok. Mint kiderül, az, hogy az alapvető technológiai lépések csak egy precíz, számítógépes tervezést követően valósulhatnak meg, máris eldönt sok kódoltnak tűnő generációs konfliktust. A fiatalok verhetetlenek ebben, és az idő nekik dolgozik.
- sorolja Jakab, szavaiból érződik, a jövőben már inkább felhőalapú kommunikációt szeretne a gépek között.
A traktorok két centi pontossággal tartják a nyomvonalat, a 18 méteres, hidromotoros, korlátlanul szakaszolható műtrágyaszóró szinte grammra pontosan annyit és oda ad ki a tápanyagból, amennyire szükség van. De a vetőgépük is képes differenciált tőszámmal dolgozni. Jakab szerint a legtöbb gazdaságban már az is óriási előrelépést jelent a gazdálkodásban, ha a tábla szélét pontosan ki tudják jelölni és digitálisan rögzíteni, hiszen egy sor egymást követő műveletnek kell még ugyanabban a táblában, ugyanazok között a sorok között történnie. A kapálástól kezdve a permetezésig minden tevékenység sokkal kényelmesebben, pontosabban és takarékosabban végezhető, ad abszurdum már akkor, amikor még ki sem keltek a sorok.
Vagyis ha semmi mást nem tud a géppark, csak minden műveletet pontosan ugyanott elvégezni, már az kész nyereség. Ennél egy lépéssel több, ha a táblát részleteiben is "ismeri" és differenciáltan kezeli is: ahol kevesebb a tápanyag, oda többet ad, viszont vetőmagból kevesebbet szór, hogy a növénykék jobban hasznosíthassák az életterük szerényebb kínálatát. A drónok pedig a pillanatnyi növényállapot ellenőrzésére jók igazán, a nitrogénhiányra és egyéb stressztényezőkre figyelmeztetnek, de a jövőben talán arra is képesek lesznek, hogy a térség tipikus gyomfajait egyenként beazonosítsák, és helyzetükről térképet "rajzoljanak".
Jakab is szívesen bevet drónokat, ezek leginkább a gyomirtás megtervezésében segítik - a gyomfoltok helyzetét rögzíti -, és olykor talajszkennerrel is ellenőrzi az adott terület fizikai tulajdonságait. Fejér megyében egyébként jók a földek, 20-30 aranykorásak az itteni táblák. Idén is a 4 tonnát súrolta a repce, a szója és a napraforgó átlaghozama, a kukoricából is 10 tonna az elvárás a gazdaságban. Az egyik 25 hektáros, 30 aranykoronás táblában éppen a zöldítésként vetett pohánka és bükköny keverékére szórták a káliumot, a többi hatóanyag kiadása egy-egy újabb menetben valósul meg. (A legprofibb eszközök már egyszerre több tápanyagféleség kiszórására is képesek.) Ezt a területet korábban repce borította, annak árvakelése is sűrűn fedi a talajt. A minimum hatvan napos zöldítési előírást úgy teljesítették, hogy a repce után nem sokkal már vetették is a pohánkát, bükkönyt. A műtrágyát a térdig érő növényzettel együtt dolgozzák be a napokban, aztán jöhet a magágykészítés, majd október közepén a búzavetés.
"Szerencse, hogy a legtöbb táblában mi vagyunk a saját szomszédunk, de így is nehéz megtervezni, hová kerüljön a kártevők inkubátorául is szolgáló 5 százaléknyi zöldített terület" - bújik ki a növényvédős Jakabból. "Nagyon sajnáljuk, hogy a szója kikerült a zöldítő növények közül, pontosabban túlságosan kockázatos lenne gyomirtás nélkül foglalkozni vele. Elvetjük, mert szépen terem, és idén magas lesz a támogatása is, de sajnáljuk, hogy a zöldítésből kieső hektárokat most másképp kell kisakkoznunk."
A műtrágyaszóró közben kiürült, és a Fendt lendületesen kifordul a következő töltésre. Meleg van, talán az utolsó nyárias napok egyike ez. A repce még nagyon aprócska, 4 valódi levele van. Ideje, hogy essen egy kis eső, és elkezdődjön egy újabb, eredményes szezon a Szabó-gazdaságban.
A fotókat Ács András, a Portfólió/Agrárszektor munkatársa készítette.