Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
"A napjainkban megélt környezeti válságot, akár csak a klímaváltozást, a biodiverzitás csökkenését, élőhelyek eltűnését, az inváziós fajok egyre nagyobb térhódítását tekintve rendkívül fontos lenne tudni, merre haladunk, mi vár ránk a jövőben" - írja az MTA Ökológiai Kutatóközpont dr Báldi András tanulmányáról, amiből olyan trendek rajzolódnak ki, mint hogy:
- A vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik, miközben a városiasodás egyre jelentősebb lesz. Számszerűsíteni nem lehet, hogy 30 év múlva hányan élnek majd sok tíz- vagy százezres városokban, de az már most valószínűsíthető, hogy a "falusi idill" háztájival és kis gazdaságokkal, csak mutatóban marad.
- A biodiverzitás nagyon visszaesik, a becslések szerint ennek mértéke akár 90 százalékos is lehet. Eltűnik a változatosság, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, unalmas és egysíkú élőhelyek fogják uralni.
- Eltűnnek a rétek sáskái, szöcskéi, a vadméhek és a madarak jó része. Harminc év múlva az előrejelzések szerint olyan lesz a táj mint Hollandiában, ahol vagy mindent beépítenek, vagy a zöld ültetvények és gazdasági legelők váltogatják egymást.
- "A mai viszonyokhoz képest az ország "kipusztul", színtelenné válik, de a laikus ebből a saját szemével keveset lát majd. Ha valaki nem nézi, nem is veheti észre az apróságok eltűnését, hogy a kertben repkedő rovarok harminc fajt képviselnek-e vagy csak egyet" - írja a közleményben az egyik legszomorúbb meglátást Báldi.
- Az inváziós állat- és növényfajok terjedése még tovább csökkenti a biodiverzitást: ezek az idegenhonos fajok egész ökoszisztémákat fognak létrehozni Magyarországon. Ezek nyomán nemcsak más lesz az élővilág, de sokkal szegényebb is, az agresszívan terjeszkedő invazív élőlények ugyanis a legtöbb őshonos fajt kiszorítják élőhelyükről.
- Az megnyugtató lehet, hogy Európa a szakértők szerint elég forrást biztosít a természetvédelem részére, hogy megvédje azt a néhány karizmatikus fajt, amit meg akar védeni. A szakemberek ide sorolják a medvéket, farkasoket, hiúzokat, vagy például a nagy ragadozó madarakat, és egyes ritka virágokat is. Az viszont elkeserítő, hogy a természeteshez közelálló, megőrzött vagy rekonstruált ökoszisztémák egyes apró élőhely szigetekként maradnak majd fent az előrejelzések szerint.
- Megmaradhatnak a vadgazdaság szempontjából fontos fajok, őz, szarvas, róka, fácán, vaddisznó. Ezért a felületes szemlélő csak akkor értesül majd a pusztulásról, ha felhívják rá a figyelmét.
Ha így haladunk, akkor tehát nem túl fényes a jövő, ami ránk vár. Ezért is fontos a megelőzés, illetve hogy "az elkészült tanulmány hatására - a jövőkutatás folytatása mellett - fontos, hogy elkezdődjön a kutatási tervek készítése kinek-kinek a maga területén, illetve a döntéshozók meggyőzése, felkészítése a tudományos eredmények alapján" - mondja Báldi András.
Forrás: Index