2019-ben október 28-án alakult ki a fővárosban a legkisebb vízállás, 83 cm-es értékkel, ami fél méterrel magasabb a 2018-as rekordnál, tehát nem nevezhető extrém alacsonynak - mondta az Indexnek Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Hozzátette, kétségtelen azonban, hogy az elmúlt években gyakoribbá váltak az igen alacsony vízjárású időszakok, aminek az időjárás véletlenszerű változékonysága is az oka. A 2013. évi rekordárvíz óta nem fordult elő az alsó rakpartok szintjét elérő vízszint, ami az elmúlt sok évtized vonatkozásában példátlan eset. Az esetleges hosszútávú, trendszerű változásoknak a hátterében pedig több ok is állhat. Ilyen lehet a nyári időszak (a bajorországi és ausztriai) vízutánpótlásának csökkenése, vagy igen sok esetben a folyómeder lemélyülése is.

A statisztika szerint a tavalyi évben 720 milliméter csapadék hullott Magyarországon, ami meghaladja az itteni sokéves átlagot (650 mm), igaz Budapest és a Kisalföld térségében kevesebb eső esett az átlagnál. Dr. Czigány Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense korábban úgy nyilatkozott, hogy ekkora mennyiségű csapadéknál esetleges következményektől sem kell tartani, mert a helyzet nem veszélyezteti a dunai élővilágot.

Rekordalacsony, de nem most fog kiszáradni a Duna, annak ellenére sem, hogy a a következő napokban sem várható javulás. Ivóvízhiánytól sem kell egyelőre tartani. A Fővárosi Vízművek korábbi nyilatkozata szerint egy akkora folyónál, mint a Duna, nem fordulhat elő, hogy úgy kiszáradjon, hogy a vízellátásban problémát jelentsen. 

A hajózást ugyanakkor nagyban hátráltatja az alacsony vízállás. A 2018-as októberi rekordnál, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudták csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökkent. Ekkor a Duna egyes szakaszain - például Németországban -, már üresen sem tudtak közlekedni a hajók. A 2018-as alacsony vízálláshoz hasonlót 1947-ben tapasztaltak. A kikötőkben vesztegeltek a személyszállító hajók, megszűnt a hajóforgalom a Dunán. Az óbudai Duna-ágban szárazon állt az egyik mederpillér. A víz nagymértékű apadásával előtűntek az elsüllyedt hajóroncsok, amelyeket aránylag könnyű munkával kiiszapoltak és újjáépítettek.