Egyre több nemzetközi erdészeti szaklap címlapján szerepel első számú közellenségként a szú. Néhány szúbogár-faj ugyanis az utóbbi években soha nem látott méretű, egyre nagyobb pusztulást hozott Európa erdeire, olvasható az Indexen. Magyarország környékén a szú főképpen Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia és Erdély fenyveseit tarolja. Az elérhető adatok szerint 2018-ban 40 millió köbméter fenyőfa esett a szúbogarak áldozatául. Tavaly a helyzet rosszabbodott: 2019-ben Európában csaknem 60 millió köbméter fenyőfát pusztítottak el a különböző szúbogár-fajok.

A fák halála pedig erősen negatív hatással van a teljes ökoszisztémára. A szúinvázió tehát nemcsak az erdők egészségét fenyegeti, hanem az emberek és az állatok életét is tönkre teszi. A leginkább érintett lucfenyő pusztulása pedig érzékenyen érinti az erdészeteket, a fafeldolgozást és a faipart, vagyis a fából készült termékek megdrágulását hozhatja majd.

- mondta Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének vezetője.

A szomszédos Ausztriában azonban nagy a baj, ugyanis az osztrák erdők 51%-a lucfenyves. Jelentős részük ipari célra ültetett, a kitermelt faanyag 69%-át, a fűrészipari alapanyag 86%-át ez a fafaj adja, tette hozzá Lakatos Ferenc.

A betűzőszú a lucfenyő kérgét kedveli legjobban, és pont a lucfenyő az, amit magas gazdasági haszna miatt Európában hagyományosan nagy számban ültettek. Az egy fafajtából ültetett, azonos életkorú fákból álló erdő pedig a legkevésbé ellenálló a természeti csapásokkal szemben. Régebben a viharok, természeti károk után jelentkezett csak jelentősebb szúkártétel, főleg a kisebb magasságban ültetett lucosokban, amikor a kidőlt és kitört fákat nem tudták megfelelő ütemben feldolgozni. Az utóbbi években azonban magasabb régiókban és őshonos területeken is egyre gyakoribb a szúbogár-fajok elterjedése. A kártétel egyre nagyobb területen, egyre gyorsabban jelenik meg, mondta el Lakatos Ferenc. Nincs idő a feldolgozásra, a szúval fertőzött fák begyűjtésére, és minél több ilyen faanyag marad vissza, annál több lesz a kártevő. A feldolgozatlan területekből kiindulva újabb és újabb hullámban fog terjedni a bogárhadsereg.

Számtalan tényező befolyásolhatja a rovarok populációjának növekedését. Ilyen lehet a természetes ellenségek hiánya, a kórokozók megjelenése, a fajok közötti és a fajon belüli verseny, a tájszerkezetek, az erdők elegyessége, az előnyben részesített fafaj ellenálló képessége, a hőmérséklet és a csapadék.

- mondta Peter Biedermann, Würzburgi Egyetem Állatökológiai és Trópusi Biológiai Tanszékének kutatója.

A bécsi Természettudományi Egyetem arra próbált korábbi vizsgálatában választ kapni, milyen irányban és milyen gyorsan képesek terjeszkedni a szúbogarak. Ezért követték a fluoreszkáló porral megjelölt egyedek útját a Magas-Tauern hegyeiben, és arra a meglepő eredményre jutottak, hogy egyes bogarak akár 5 kilométeres távolságra, és 1500 méter tengerszint feletti magasságra is képesek eljutni. Ezt összevetették azzal, hogy a várható felmelegedés ezeken a területeken 2050-ig 1-2, 2071-ig 3-4 Celsius-fok lesz, majd azt a következtetést vonták le, hogy a jövőben a szúbogarak nemcsak gyorsabban, nagyobb távon és intenzívebben terjeszkedhetnek, hanem az éven belüli nemzedékszámuk is kettő-háromra nőhet a jelenlegi egyről.

Lakatos Ferenc szerint is jelentős tényező a szúkártétel alakulásában a klímaváltozás. A melegebb klíma kedvez a bogárnak, mert így nagyobb fejlődési sebességet érhet el és kevesebb természetes ellenséggel kell számolnia, de kedvezőtlen a fenyőfának, amely ki van téve a szárazság és hőstressz hatásainak, amelynek csökken a gyantatermelése, ezzel együtt pedig az ellenállóképessége is. A lucfenyőnek ugyanis megvan a maga fegyvere a szúrohamok ellen, de ez egyre kevésbé hatékony. A megtámadott, legyengült fa fokozott gyantatermeléssel próbál védekezni a támadás helyén, a gyantahullámba pedig a bogarak előörsei jól bele is fulladnak. A szú azonban feromonnal kommunikál, azzal adja hírül a többieknek, hogy gyenge fát talált, erősítést kér, és az egyre növekvő számú bogár végül le tudja győzni a fát. A rovarok ekkor újabb feromonüzenet küldenek, ezúttal már arról, hogy ez a fa megtelt, mindenki menjen máshová. Ha egy erdőben csak 5-10 gyengébb fát találnak a szúbogarak, a fertőzés hamarosan megállíthatatlanná fog válni.

Ausztriában nemcsak a fa, hanem az erdő tulajdonosa is próbál védekezni a szú ellen, amennyire lehet. Az ottani erdővédelmi előírások jelentősen különböznek a hazaitól. Ausztriában nem kérelmezni kell az érintett fák kivágását, hanem kötelező megtenni azt, ellenkező esetben megbüntetik a tulajdonost. Jelentős támogatást és koordinációt kap a védekezés kormányzati oldalról, összehangolt monitoring történik, aktuális online adatokkal és tartományonként erdővédelmi referensek is dolgoznak, mondta Lakatos Ferenc.

A fertőzés megállítása melletti másik nagy kihívás a szútámadás miatt begyűjtött, sérült faanyag értékesítése is. A regionális fűrésztelepek többsége maximális kapacitással működik, nincs szükség a többlet sérült fára. A fafelesleg miatt csökkent a kereslet, mélybe zuhant az ár. A legtöbb kárt szenvedő országokban a fa nyersanyagárak annyira alacsonyak, hogy néha ingyen is odaadják a fát. Egyelőre Kína maradt, mint örökös felvevőpiac, a sérült rönkök nagy részét most oda exportálják. Az elmúlt néhány évben 400%-kal nőtt az export Európából Kínába. A fapiaci válság eredményeként sok erdőtulajdonos egyszerűen úgy dönt, hogy nem gyűjti be, vagy adja el az érintetlen fát, hanem egyszerűen otthagyja, ahol van, mert nem éri meg vele foglalkozni. Ezzel a döntéssel csak az a baj, hogy ingyen keltetőt biztosít a szúbogaraknak, ezzel is fokozva a terjedésüket.