A klórpirifosz egy széles spektrumú rovarirtó, amely kontakt, illetve gyomorméregként fejti ki hatását. Hazánkban a legismertebb klórpirifosz készítmény talán a Nurelle-D, amely hatékony volt a kukoricabogár, a kukoricabarkó, a molyok és a tetvek elleni védekezésben. Környezetvédő és humánegészségügyi csoportok már évek óta támadják a gázosodó, akár két hónapon át is hatásos vegyi anyagot, mivel nemcsak a rovarokra veszélyes: károsítja a magzatok, csecsemők agyi, idegrendszeri fejlődését is. A klórpirifosz egyik fő gyártója, a Corteva ez év végén abbahagyja a vegyi anyag gyártását, jelentette az Agri-Pulse. A cég szóvivője, Gregg Schmidt a lépést "stratégiai üzleti döntésnek" nevezte, amelyre az állandóan csökkenő értékesítési volumen kényszerítette a vegyipari óriást.

Európában kukoricában 2018-tól már nem alkalmazható permetszer a Dursban, a Nurelle-D és a Pyrinex 25 CS. A talajfertőtlenítésre használt, népszerű klórpirifosz készítmények pedig idén április 16-án használhatóak fel utoljára. Így eltűnik a gyakorlatból a Pyrinex 48 EC (forgalmazó: Nufarm), valamint a Cyren és a Kentaur (forgalmazó: FMC).

 - jegyzi meg egy gyakorlati szakember.

Más alternatíva is van a talaj fertőtlenítésére, noha ezt is éri támadás. A legnépszerűbb a teflutrin hatóanyagú Force 1,5 G (forgalamzó: Syngenta),ami egy piretroid típusú készítmény és gyenge méregnek számít. Szabadforgalmú, sorkezelésre használható rovarölő szer. Nincs komoly tartamhatása, barkó ellen ezért nem hatékony, ahogy a másik két szintetikus piretriodot tartalmazó készítmény, a Belem (cipermetrin, forgalamzó: Kwizda) és az Ercole sem (lambda-cihalotrin, forgalamzó: Sumi Agro). Drótférgek, pajorok ellen azonban működnek.

A szintetikus piretroidoknemcsak vetés előtt, hanem a növényállományban is széles körben alkalmazhatók. Ebben az esetben is a tartamhatással van baj, pontosabban ennek hiányával, valamint újabban a rezisztens rovarokkal is. Mivel számos készítmény fő hatóanyaga ugyanebből a kémiai csoportból kerül ki, az olyan gyakran kezelt kultúrákban, mint  például a repce, már megjelentek a piretroidokra érzéketlen repcefénybogarak.

Hatásosak maradtak azonban a neonikotinoidok, ám az ide tartozó acetamiprid készítmények (pl. Mospilan, Gazelle) engedélye idén lejár a kukoricában. A megkérdezett szakember szerint egyébként is inkább csak a molyok és levéltetvek ellen voltak hatásosak, a barkó ellen kevésbé. Hasonló a helyzet a metoxifenoziddal (pl. Strip). A rovarokban izombénulást okozó klórantraniliprol hatóanyagú Coragen és Voliam viszont 2021-ig rendelkezik engedéllyel. Ezek is inkább csak a molyok hernyói ellen működnek.

"Mindent egybevetve a barkó kérdés mostantól nincs megoldva. A kukoricában engedélyezett szerek alkalmatlanok arra, hogy 1-3 leveles állapotban megvédjék az állományt. Szükség lenne egy tartamhatású idegméregre, de nem látjuk, hogy készülne ilyen.

- vélekedik a megkérdezett szakember.

Úgy tűnik, a fejlesztők és a termelők is egyre nagyobb szakmai kihívás elé kerülnek, amikor a rovarok elleni védekezésről van szó. A szerpaletta végletekig való szűkítése több szempontból is kockázatos. A gyenge hatékonyságú szerek sokszori kipermetezése környezetkárosító és fokozza a rezisztencia-veszélyt. Sokan érvelnek azzal, hogy a monokultúra után az óriás tábláknak is véget kell vetni, hiszen ezzel is lehetne akadályozni a károsítók növényről növényre vándorlását. A polifág kártevőkkel szemben azonban ez sem megoldás, és szembe megy a gépkapacitások kihasználásával is. Amíg a hatóanyagkivonás sokkal gyorsabb tempóban folyik, mint a fejlesztés vagy az új technológiák befogadása, ne reméljük, hogy nyugtunk lesz a rovaroktól. A melegedő és szárazodó klíma pedig tovább ront ezen a helyzeten.