Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az almában a korábbi napok hatására a kiterülő leveleken megjelentek a lisztharmat első tünetei. A fertőzés most még elsősorban a már tavaly befertőződött, úgynevezett "gyertyás" vesszőkön jelentkezik, de a kórokozó párás-meleg időszakban a környező fiatal hajtásokra is veszélyt jelent. Ahol elmulasztották a metszés során eltávolítani ezeket a beteg vesszőket, még megtehetik, megszüntetve ezzel egy fertőzési forrást. A primer fertőzés fungicides kezeléssel alig-alig gyógyítható, inkább vágjuk le a lisztharmatos vesszőket. Az alma virágzásakor már érzékeny a varasodás és az erwiniás fertőzéshez, de a csapadékhiány gátolja mindkét kórokozó megjelenését. Az erwiniás fertőzés kialakulásához ezenkívül még alacsony a napi átlaghőmérséklet, a küszöbhőmérséklet 15,6 Celsius fok.
A kihelyezett feromon csapdák már fogják az almalevél sátorosmoly és aknázómoly lepkéket, tehát a rajzás csúcsán meg kell kezdeni a védekezéseket a két lepkefaj ellen. Az országos csapdahálózat fogási adatai alapján elmondható, hogy az aknázómolyokon túlmenően már rajzik az almamoly, a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly, továbbá a cseresznyelégy is. A fogott egyedszám most még alacsony, kivéve a keleti gyümölcsmolyt a déli országrészben. Az időjárás felmelegedésével viszont az elkövetkező napokban másutt is a rajzás erősödésével kell számolni.
A vadgesztenye aknázómoly első egyedeit március utolsó napjaiban fogták a feromon csapdák, most tömeges a rajzás, pedig a fákon a levelek még alig terültek ki. Az aknázómoly elleni sikeres védekezés alapja az első nemzedék jól időzített elhárítása kell, hogy legyen.
A csonthéjas gyümölcsféléknél folytatni kell a virág-és hajtásfertőző monília elleni védelmet, különösen a most virágzó meggyen, cseresznyén és szilván, de az őszibarackról és a kajsziról sem szabad megfeledkezni. A monília elleni védelemmel egyúttal sikeresen kezelhetjük a fákat a sztigminás levéllikasztó betegség ellen is. Az elvirágzó szilvában ne feledkezzünk meg a poloskaszagú darazsak elleni védelemről, mert a peterakás időszaka zajlik, illetve a kikelő lárvák a fiatal gyümölcskezdemények belsejében fognak károsítani, ezzel pedig tömeges hullást idéznek elő. A foltosszárnyú muslica(Drosophila suzukii) tömegesen repül a csapdákba, tehát az idén is jelentős kártételére kell számítani a veszélyeztetett növénykultúrákban.
