A dinnyét termesztőknél már hosszú évek óta hagyomány, hogy húsvét idején megkezdik a fóliaalagutakba a dinnyék kiültetetését - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az időpontválasztásnak részben az az oka, hogy az ültetéshez sok dolgos kézre van szükség, és jó szerencsével ilyenkor könnyebben találni munkaerőt is. Idén sem volt ez másképp, hiszen a dinnyeszezon hivatalosan is elkezdődött Magyarországon. 

Idehaza öt nagyobb görögdinnye-termesztő régió van (Baranya, Békés, Tolna-Fejér, Heves-Jászság, Szabolcs), emellett egy sárgadinnyés központról (Bács-Kiskun) és úgynevezett szórvány területekről (pl. Kisalföld) lehet beszélni. Nagyjából 4800 hektáron zajlik görögdinnye-termesztés, ennek közel a kétharmadát a békési és szabolcsi területek teszik ki. Itt az utóbbi évek átrendeződései és piaci viszonyai is alakították a hazai termelést, így az utóbbi években a békési régió területe jellemzően csökkent, a szabolcsi hatalmasat növekedett, a kisebb területek pedig stabilizálódtak. Ennek jellemzően két oka volt: a kisebb régiók az utóbbi években stabil, főként belpiaci szállítók lettek.

Jobbára szerződéses viszonyokat és egy erős, közvetlen értékesítési csatornát (pl. piacok, saját árusítóhelyek) alakítottak ki. A nagyobb régiók esetében azonban a nagyobb termelési volumen és az esetleges tömeges "együtt érés" komoly piaci zavarokat okozott. Az elmúlt években csökkentek Magyarország exportlehetőségei, ezek hiányában viszont nem tudta levezetni a hazai többlet-mennyiségeket. És ahogy a kereslet-kínálati viszonyok eredményezni szokták, ez a folyamat a nagyobb régiók esetében árzuhanáshoz vezetett, az pedig bevételkieséshez. Azonban a vírusos időszak most egy újabb lehetőséget adhat arra, hogy a magyar termelők minőségi áruval visszahódítsák az esetlegesen elvesztett külpiacaikat. 

A közel 500 hektárnyi sárgadinnyét javarészt hazai fogyasztásra termelik, így azt kevésbé befolyásolták ez idáig az exportfolyamatok. Az utóbbi évek gyakorlata az, hogy hasonló technológia mellett ez egy jobban jövedelmező termékké vált. Azonban a sárgadinnye komolyabb odafigyelést igényel, mind a növény, mind pedig termékkezelés tekintetében, így ebbe sem lehet tervezetlenül "fejest ugrani". Itt egy erősebb integráció látszik, már szűkült a fajtaszortiment és egységesedett a piac, de például területi növekedés tapasztalható Csongrád és Somogy megyéknél.

Az ültetés és palántanevelés viszont idén már aktívan zajlik, így jogos a kérdés: mi várható idén? A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének vezetősége szerint a kisebb régiókban is megkezdődött a munka. A szabolcsi területeken még sokan gondolkodnak, így - ugyan számolnak némi csökkenéssel - még nem lehet biztosat mondani, hiszen ők javarészt az augusztusi, kései szezonra készülnek majd. A békési területeken viszont már a vetőmageladásokból és a nevelt palánták számából is egyértelmű területcsökkenést jósolnak, számszerűen ennek közel 10-20% a becsült érték. Hogy ez területben mit jelent, az várhatóan a területalapú támogatások igénylését követően látszik majd pontosan. A területi átrendeződés mellett az őszi-téli termelői fórumok eredményei azonban már látszanak: a termelők az elmúlt évekhez képest talán nagyobb mértékben választják a hibrid-vetőmagokat a konstanssal szemben. Ez nem jelent mást, mint egy minőségbeli ugrást és egyfajta kezdetét a görögdinnye-piac egységesítésének.

A koronavírus megjelenésével egyre több termelő kérdezi, hogy mi várható. Az egyesület is azt hangsúlyozta, hogy márciusra már a termelők java része átgondolta, mit szeretne termelni, ehhez minden szükséges eszközt beszerzett, így a befektetésének közel 80 %-át beletette a termelésbe. Ugyan a munkák már javában zajlanak, még van idő a piacszervezésre júniusig.

Habár a fóliaalagutakba a dinnyék kiültetése javarészt megtörtént, egyre jobban növekszik a fóliasátrakban termesztett dinnyék szegmense. Ugyan még kevesen, de görögdinnyével is próbálkoznak sátorban, főként az extra korai piacra és vele együtt magasabb árakra fókuszálva. Aki sátras termelést is folytat, már márciusban kiültetett, és már megjelentek az első virágok, kötések is. A nagy sátrak jellemző növénye azonban esetünkben a sárgadinnye: jellemzően ezzel kezdődik majd június elején a magyar betakarítás.

Sajnos az elmúlt időszakban gyakori hűvös időjárás a húsvétkor kiültetett, fóliaalagutakba ültetett dinnyék esetében már érezhetően hagyott némi nyomot: többen jeleztek - néhol jelentős - fagykárt. Itt jön előtérbe újra az oltott dinnye jelentősége, mert a tökre oltott dinnyéknek nem csak a kártevőkkel és hőstresszel szembeni ellenálló képessége nagyobb, de a tavaszi fagykároknak is jobban ellenállnak. Így, ha most a levelek sérültek is, és kicsit visszavetette a hideg a fejlődést, az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az oltott növény rendben regenerálódik. A fóliaalagutas dinnyék kiültetésével azonban a munkák nem állnak le: a kiültetéseket követően a palántanevelő sátrak is újraindulnak, hiszen készülnek az oltott dinnyék a kései ültetésre: egy hónap múlva várhatóan már a szabadföldre szánt palánták is kiültethetők. Ez a tagolt ültetés biztosítja majd a kiváló ízű magyar dinnyék folyamatos ellátását júniustól szeptemberig.