Brit tudósok egy úgynevezett “fordított genetikai eljárást" használtak egy olyan búzafajta nemesítéséhez, amelyet kifejezetten a whisky-előállításának javítása és a feldolgozás során fellépő problémák csökkentése céljából alkottak meg. A Rothemsted Research által létrehozott új búzafajta a whiskyfőzés számára kiemelkedő fontosságú lehet, ugyanis a magoknak alacsony az oldódó élelmi rosttartalma, írta meg a FarmingUK.

Jelenleg a whiskyfőzéshez felhasznált búza komoly problémát jelent a lepárlóknak, ugyanis ragadós maradványt hagy maga után, ami azzal jár, hogy a tisztításokhoz a teljes főzdék le kell állítani. Dr. Rowan Mitchell szerint az új búzafajta használata sokat javíthatna ezen a helyzeten. A tudós szerint az új fajta ugyanis whiskyfőzésre kiválóan alkalmas lesz, kenyérsütésre viszont nem, mivel a jó kenyérgabonának éppen azokkal a tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amik a szeszfőzés számára a problémát jelentik. A szakember emellett rámutatott arra is, hogy ennek a búzafajtának az elterjedésével Nagy-Britannia több szeszfőzésre alkalmas búzát termeszthetne, és nem kellene import kukoricát felhasználni erre a célra, amelynek a feldolgozása jelenleg egyszerűbb, mint a hagyományos búzafajtáké.

Az új búzafajta az egyik első olyan növény a világon, amit a tudósok a “fordított genetikai eljárással" hoztak létre. Ennek az a lényege, hogy az eljárás kezdetén a tudósok már tudják, hogy az adott gén miért is felelős, és már nem kell géntérképet készíteniük a kívánatos tulajdonság megkereséséhez. A TILLING névre keresztelt eljárás nem jár génmódosítással, arra azonban képes, hogy a választott gént gyorsan beillessze egy már létező búzafajtába. A tudósok ugyanakkor elmondták, hogy ez nem könnyű feladat, ugyanis a búza minden egyes génjének hat példánya létezik, szemben az emberrel, ahol a génekből csak két-két példány található.

A kutatócsoport azokra a génekre összpontosított, amelyek a növénycellák falaiban található, arabinoxylan nevű vegyület mennyiségét szabályozták. Ez a vegyület felelős ugyanis az oldódó rosttartalomért és ez határozza meg a növényből készülő oldat viszkozitását is, vagyis azt, hogy a folyékony kivonat vízszerűen híg-e, vagy mézszerűen sűrű. A tudósok hagyományos nemesítési eljárásokkal elő tudtak állítani egy olyan változatokat, ahol ezek a gének nem működnek. Ezeknél a változatoknál az arabinoxylan molekulák kisebb számban vannak jelen, és rövidebbek is megszokottnál, így ez a búza “whiskybarátabb", ugyanis a belőle készült folyékony kivonat 50-80%-kal kevésbé "ragacsos" a hagyományos búzafajtákéhoz képest. A tudósok a változtatás hatására felfedeztek egy érdekes növényi válaszreakciót is. A kevesebb és kisebb arabinoxylan molekula között sokkal erősebb kötések jöttek létre, amelyek segítettek a cellák méretének és alakjának megőrzésében.

A kutatócsoport már be is nyújtotta a megváltoztatott gén ilyetén felhasználása iránti szabadalmi kérvényt, és már azon dolgoznak a nemesítéssekkel foglalkozó Limagrain céggel, hogy kifejlesszenek egy kereskedelmi forgalomba hozható fajtát is. A Limagrain szakembere, Dr. Simon Berry elmondta, hogy idén még csak egy bevezető jellegű tesztet fognak folytatni egy lepárlóban, mindössze negyed tonnányi búzából. Az új búzafajta tényleges tesztelését azonban öt éven belül tervezik megkezdeni. A tét nem kicsi, ugyanis a whisky-előállítás egy nagyon fontos részét képezi a brit gazdaságnak, amely évente körülbelül 5 milliárd font (közel 2000 milliárd forint) bevételt termel.