Vallott a legendás gyümölcsmentő: így tűnt el a magyar fajták fele a boltokból, piacokról

Vallott a legendás gyümölcsmentő: így tűnt el a magyar fajták fele a boltokból, piacokról

Pais-H. Szilvia
A piacon járva manapság jó, ha fél tucatnyi gyümölcsöt találunk, pedig hajdanán óriási változatosság lehetett. Csak egyetlen falusi kertben 40-50 különböző fajta termett. Kovács Gyula göcseji erdész és pomológus évtizedek óta kutatja a Kárpát-medence gyümölcskultúráját. Az elmúlt 40 évben közel 4000 különböző, őshonos fajtát mentett meg az utókor számára. Jelenleg 11 kisebb-nagyobb telken, összesen közel 10 hektárnyi területen, körülbelül 3500 fajtát őriz gyűjteményében: alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy és berkenye is nő nála.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Kovács Gyula az őshonos gyümölcsfajták megmentésére a Kárpát-medence-szerte létrehozott Tündérkert-hálózat életre hívója is. Az első ilyen kertet Viszákon - a pajtaszínházat alapító - Szarvas József színművésszel közösen hozták létre, azóta az őrségi településen minden fának viszáki, vagy Viszákról elszármazott gondnoka van. A viszáki kert példája nyomán pár évtized alatt országos mozgalom alakult. Jelenleg szerte a Kárpát-medencében 300 tündérkert őrzi az ősi hazai fajtagazdagságot.

A Göcsej nyugati szélén, Pórszombaton élő erdész nemcsak évtizedekig mentette az őshonos gyümölcsfákat, hanem annak néprajzát, a hozzá kapcsolódó gasztronómiát és gyógyászatot is kutatta. Nála hathatósabban a pálinkakészítés hagyományát se igen ismeri már senki. 2010-ben Pórszombaton, saját birtokán hirdették ki az új pálinkatörvényt, így ő főzte le tüskéskörtéből az első “szabad" pálinkát.

Forrás: dr. Szabó Zsolt

Az utolsó pillanatban, a 80-as években kezdte először a Göcsej, majd az egész Kárpát-medence gyümölcsészetét feltérképezni. Oltotta a régi fajtákat, közben kutatta és próbálta feltérképezni a tájegység gasztronómiáját és a népi gyógyászatát is. Saját koncepciót alakított ki a fajták begyűjtésére:

Mindig az embereket kerestem, és nem is a fákat. Csak oda mentem, ahol úgy éreztem, hogy a közösség és az egyén is szeretné a fajta-örökség megőrzését. Ugyanis a mentésen túl én az oltott fákból mindig visszaajándékoztam a közösségnek, hogy helyben is tovább éljen.
Forrás: dr. Szabó Zsolt

Bukovinától az Őrvidékekig, szerte a magyarlakta területeken így próbálta megmenteni a kihalófélben lévő hazai gyümölcsfajtákat. Még a mai napig is kap olyan fajtákat, amikről már azt hitte, hogy évszázadokkal ezelőtt kivesztek a Kárpát-medencéből - mesélte az Agrárszektornak.

Elképzelhetetlenül gazdag volt ez az örökség. Az 1100-1200-as évekből már találni olyan feljegyzéseket, amelyek arról árulkodnak, hogy őseink tudtak oltani, ugyanis különböző alma- és körte fajtákról tesznek említést. Az 20. század elején kezdett el hanyatlani ez az ősi tudás, azzal együtt, hogy a nyugati gyümölcsfajták egyre inkább teret nyertek.

Miért a Göcsejben alakult ki ez a páratlan gyümölcsfajta gazdagság?

A Göcsej a régi időkben a Gyepű része volt. A védelem fejében az itt élők viszonylagos szabadságot kaptak, a viszonylagos függetlenség pedig egyedi életvitelt is teremtett, ami a zalai táj sajátos adottságai miatt gazdag gyümölcskultúrával is párosult. A föld a Göcsejben ugyanakkor nagyon sovány, a gabona gyengén termett, de gyümölcsnek jó volt. A korai középkorban gyakran előfordulhatott, hogy az ellenség felégette a földeket, és nem maradt más, csak a gyümölcs. Ez maradt szinte az egyetlen élelem, ezért a gyümölcs szelektálása létkérdés volt, Kovács Gyula szerint ezért is alakulhatott ki ez a hatalmas fajtagazdagság. Egy-egy hagyományos göcseji kertben 40-50 gyümölcsfajta is termett. Mindegyiknek megvolt a maga gasztronómiai szerepe. Külön almafajtát használtak a rétesbe, aszalni és másból készítették az ecetet. A hőbérkörte például a Göcsej egyik legfontosabb aszalókörtéje volt. A telelő batult télen a fáról szedték, a téli aszalókörte még tavasszal is épen maradt a fa alatt.

Forrás: dr. Szabó Zsolt

Több százra tehető azoknak a fajtáknak a száma, amelyek utolsó példányát őrzi a család

Kovács Gyula három fiával ápolja ezt a páratlan fajtagyűjteményt. Legidősebb, Tamás a gyűjtemény informatikai adatbázisát kezeli, Attila a szaporítást, Péter pedig a kertek fenntartását végzi. 11 kisebb-nagyobb telken, összesen közel 10 hektárnyi területen körülbelül 3500 fajtát őriznek: alma, körte, kajszi, cseresznye, birs, őszibarack, szilva, naspolya, meggy berkenye nő náluk. 2015-ben Tamás fia, több mint egy évnyi munkával elkészítette a mentett fajta-állomány számítógépes adatbázisát. Az ottani adatok szerint csak a megmentett almafajták száma meghaladja az 1100-at, a körtefajták száma több mint 1300. Az 1800-as években a világ legnagyobb gyümölcsészének tartott André Leroy Franciaországban több mint 700 körtefajtát írt le, miközben Kovács Gyula csak a Göcsejből 400 fajtát őriz. Olyan különleges ősi fákat is mentett, mint a berkenye, amely a régi időkben a Göcsejnek egyik fontos gyógynövénye volt, a berkenyéből készített pálinkát pedig a “pálinkák pálinkájának" tartották. A pomológus szerint ezeknek a régi hazai fajtáknak nemcsak az az előnyük, hogy nem kell sem permetezni, sem metszeni őket, de nagyon magas a beltartalmi értékük, és eszméletlenül zamatos a termésük is. 

Forrás: dr. Szabó Zsolt

Két hagyományos gyógyszere volt a Göcsejnek: az ecet és a pálinka

Kovács Gyula szerint a pálinkának egyedül a Göcsejben és az Őrségben létezett az a kultúrája, hogy minden valamirevaló gazdának megvolt a kertben az a körtefája, amiből a pálinkát készítette. Eddig Kovács Gyula 115 körteféléből készített pálinkát, például olyan hagyományos göcseji fajtákból, mint a tüskés- sózó-, paraszt vagy mézes-körte. A pálinkakészítés kapcsán elárulta: 

a gyümölcsöt nem mossuk, nem savazzuk, nem lúgozzuk, élesztőgombával nem kezeljük, pektinbontót nem használunk. A gyümölcsön rajta vannak azok gombatörzsek, amelyek elvégzik az erjesztést. Ettől kapja a pálinka az egyedi karakterét.

A másik hagyományos népi orvosság - amit nem csak az ember, de az állatgyógyászatban a is használtak, sőt a tartósítást, fertőtlenítést is ezzel oldották meg - az ecet volt. Amit a Göcsejben jórészt nem is almából, hanem körtéből készítettek. A háztáji ecetkészítés kultúrája mára azonban teljesen elveszett, de Kovács Gyula ezt is lemodellezte, évtizedek óta kísérletezik vele. Az általa készített gyümölcsecet azóta már bizonyított. Állítása szerint a hagyományos módon készített ecet amit régen gyógyított, gyógyítja ma is.

Forrás: dr. Szabó Zsolt

Régen minden családban volt valaki, aki értett a gyümölcsfa oltásához. A fő szempont a választásban a termés mennyisége és biztonsága volt, valamint, hogy jól ellenálljon a károsítóknak és hosszú érési ideje legyen. Ennek a tudatos szelektálásnak köszönhetően a régi fajták vegyszer és mindenféle beavatkozás nélkül termeszthetőek. Az elmúlt évszázadban ez a fajta keresés a gyümölcsfák esetében már teljesen hiányzott. Nem kell csodálkozni azon, hogy a Göcsejben mára szinte teljesen tönkrementek a szilvafák: 90%-uk kipusztult. Régi időkben a Göcsejben a kajszibarackot általában Boldogasszony szilvára oltották, ezen az alanyon száz évig is elélt. Napjainkra már ez a fajta is kipusztult. Menthetetlenül tűnnek el a hagyományos alma - és a körtefák is, nincs mit tenni, nincs visszaút. Kovács Gyula Göcsejben végzett felmérései alapján a régi gyümölcsfajták - fajtára és darabszámra nézve - 20 évente megfeleződnek. Még néhány évtized és a szakember szerint teljes egészében eltűnik ez az ezeréves gyümölcsészeti tudás.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?