Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az emberiség fejlődése elpusztítja az ökoszisztémát, holott az biztosít az emberiség számára vizet, élelmet és levegőt, vélekedik Partha Dasgupta, a Cambridge Egyetem közgazdásza, egy frissen megjelent, mérföldkövet jelentő elemzés szerzője - írja az Infostart. A termelési, fogyasztási, gazdasági szokások mellett annak is meg kellene változnia, amit gyermekeinknek tanítunk, vélekedik a szakértő, akit a The Guardian cikke idéz a hatszáz oldalas tanulmány kapcsán. Az elemzés elkészültét a brit kincstár támogatta: ez volt az első alkalom, hogy hasonló szervezet finanszírozott kutatást a természet közgazdaságtani fontosságával kapcsolatban.
Pusztítjuk a természetet
Az anyag szerint 1994 és 2014 között negyven százalékot zuhant az egy főre eső természeti tőke mennyisége, ezért az ENSZ idén rendezendő, biodiverzitásról és klímaváltozásról szóló konferenciáin fontos lenne, hogy a nemzetközi közösség teljesen átgondolja a természet megközelítését.
- mondta Dasgupta.
Az elemzés előszavát jegyző David Attenborough elmondhatatlanul fontosnak tartja az abban leírtakat.
- fogalmazott.
Eltűnő fajok és élőhelyek
Az ember az élővilágra gyakorolt hatása tagadhatatlan: 1970 óta 68 százalékkal esett vissza az állatállomány nagysága, állandóak az erdőirtások, szakértők szerint a hatodik tömeges fajkihalás zajlik jelenleg. A világ emlőseinek mindössze 4 százaléka el szabadon.
Dasgupta jelentésében azzal az ötlettel állt elő, hogy az országok GDP-jének számításába ezentúl az általuk elpusztított természeti erőforrásokat is kalkulálják bele negatív előjellel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az óceánok és az esőerdők megóvását a globális közjó érdekében priorizálja az emberiség. A szegényebb országok pénzt kaphatnának ezek megtartásáért cserébe, a túlhalászásért pedig fizetniük kellene azoknak, akik elkövetik azt. Jelenleg a kormányok a természet károsításáért többet fizetnek, mint a védelméért.
Gazdasági üggyé is válhat a természet
- mondja Lord Stern, a London School of Economics professzora.
Egy 2019-es ENSZ-jelentés a biodiverzitásról megállapította, hogy a társadalmat veszélyezteti a Föld természetes életfenntartó rendszereinek gyorsuló hanyatlása: milliónyi faj áll a kihalás szélén és a természetes élőhelyek fele pusztult el.
