Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A húsvéthétfő többnyire napos, száraz időt tartogat, és a legmagasabb hőmérséklet is 12 és 18 fok között alakulhat a délutáni órákban - írja az Időkép. Ugyanakkor a hajnal hideg lesz, többfelé csökkenhet a hőmérséklet fagypont alá, az északi fagyzugos völgyekben akár -5 köré is lehűlhet a levegő.
A természet az ország legnagyobb részén már feléledt, így a fagyos hajnal veszélyes lehet a növényekre. A fagykár ellen ilyenkor érdemes bevetni egy, vagy akár több fagyvédelmi módszert, hogy megóvjuk ezzel a növényeket, illetve a későbbi termést.
Hogyan védekezhetünk a fagy ellen?
A különböző módszerek közül elterjedt, bár kevésbé hatékony a füstölés, amikor egy jól füstölő agyag begyújtásával akarják visszatartani a felszín erőteljes lehűlését. Ez a megoldás azonban csak pár fokos védelmet nyújt a növényzet számára, és nem is túl környezetkímélő. Jobban bevált módszer a paraffingyertyák égetése, mely során fém kannákban több száz gyertyát helyeznek ki a fák, ültetvények tövébe, hogy megakadályozzák a talaj közelében az erős fagy létrejöttét. Ez az eljárás sok munkaerőt igényel, ám szélcsendes időben akár 5 fokkal is melegebben tarthatja a gyümölcsöst.
A légkeveréses fagyvédelem azt a jelenséget használja ki, hogy éjszaka az erős kisugárzás útján a felszín közelében hűl le leginkább a levegő, fent pedig enyhébb a hőmérséklet. Ilyenkor egy légkeverő berendezéssel a fenti magasabb hőmérsékletű levegővel átkeverik az alsóbb rétegeket, ez a módszer azonban nem minden időjárási helyzetben alkalmazható.
Jó megoldás lehet még a fagyvédelmi öntözés, amikor egy erre a célra kifejlesztett berendezés a fagy beállta alatt vízzel való mikroszórófejes öntözés útján alkot jégpáncélt a gyümölcsfák körül. A jég szigetel, és megvédi az erősebb fagytól a növényeket. A módszer azon a tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok és sók hatására -1 és -3°C között van. A víz fagyáspontja 0°C, kristályosodása során pedig jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét. A hőfelszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így ez is lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését.
