Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon idén körülbelül 1400 hektáron zajlik spárgatermesztés, az utóbbi öt évben azonban a termőterület és a termesztett mennyiség is csökkent hazánkban - tudatta az Agrárszektorral Hunyadi István. Kiemelte, ez utóbbi esetében célszerű a 2020. évet nem figyelembe venni, mivel a koronavírus-járvány épp a spárga betakarítását megelőzően robbant ki itthon, és a hirtelen kialakult helyzetben (szezonális munkások hiánya, német HORECA szektor leállása, csökkent piaci igények) a termelők a területek egy részét nem tudták betakarítani. Arányait tekintve fehér spárgából termesztenek többet Magyarországon, a termőterület mintegy 80 százalékán folyik ennek a típusnak az előállítása. A betakarított mennyiség évente 4,5 - 6,5 ezer tonna között ingadozik, függően az adott évi termőterület méretétől és az évjárati hatástól is - közölte a szakember.
A tendenciózus csökkenésnek több oka van, egyrészt a termelők által alacsonynak tartott felvásárlási árak, másrészt a munkaerő kérdése, egyre nehezebb ugyanis megfelelő számú és minőségű embert találni a betakarításra - mondta Hunyadi István. Emellett a tavaszi fagyok sem kedveznek a termelőknek, a tavaszi hűvös időjárás ugyanis jelentősen hátráltatja a betakarítást, hiszen a spárgasípok érése lelassul a hideg időben.
A magyarok nagyon kevés spárgát fogyasztanak, az egy főre jutó éves mennyiség kevesebb, mint negyed kiló, ami nagyon alacsonynak számít - tájékoztatott a szakember.
Fogyasztási szokásainkból következik, hogy a hazai termés bőven elegendő az igények kielégítésére, így a magyar spárga nagy része exportra kerül, évjárattól függően a megtermelt mennyiség 60-90 százaléka a külpiacokon, döntően Németországban talál vevőre - tudtuk meg Hunyadi Istvántól. Az árakkal kapcsolatban kiemelte, az értékesítési árat mindig az adott évi termesztési körülmények és a piaci versenytársak határozzák meg.
Az Agrárszektor arra is kíváncsi volt, jellemző-e hazánkban a spárga gépi betakarítása. Kérdésünkre a szakember elmondta, ez a módszer viszonylag újdonságnak számít a piacon, ráadásul ezeknek a berendezéseknek az ára jelenleg igen magas, egy 120-150 millió forintos beruházást pedig a kis területen termelők egész egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak. Mindebből következik tehát, hogy Magyarországon nem használnak a szedés során gépi technológiát a gazdálkodók.
