Búcsúzhatunk ettől a magyar gyümölcstől? Eltűnhet sokak nagy kedvence

Búcsúzhatunk ettől a magyar gyümölcstől? Eltűnhet sokak nagy kedvence

agrarszektor.hu
Ha így megy tovább, néhány év alatt teljesen eltűnhet a magyar málna a piacról, ma már ugyanis alig 100 hektárnyi ültetvényen termesztik itthon a gyümölcsöt. A hazai málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulása egyrészt a klimatikus viszonyok átalakulásának, másrészt a munkaerőhiánynak "köszönhető". A helyzet annyira rossz, hogy az export kimutathatatlan, miközben több száztonnás behozatalról beszélünk éves szinten.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Szomorú tendenciákat ír le a magyarországi málnatermesztés, míg az 1980-as években csaknem hétezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett itthon, az ezredfordulóra ez mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant, mára pedig a málna gyakorlatilag eltűnt a gyümölcstermesztésünkből: a termőterület jelenleg alig éri el a 100 hektárt. A becslések szerint ráadásul ennek legfeljebb fele az elfogadható színvonalú ültetvény, a termésmennyiség pedig már valamivel ezer tonna alatt van, és a tendencia továbbra is csökkenő - mondta az Indexnek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A megmaradt málnatermő felület inkább frisspiaci árut termel, de ezek döntően néhány tized- vagy 1-2 hektáros ültetvények. A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni. A frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, mely mára a 120 ezer tonna körüli termésével a hazai termelés százszorosára nőtte ki magát. A KSH 2021-es adatai alapján a málna exportja gyakorlatilag nem volt mérhető Magyarországon, miközben 341 tonna gyümölcsöt importáltunk 893 millió forint értékben.

A szakember szerint a magyarországi málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulása egyrészt a klimatikus viszonyok átalakulására, másrészt a munkaerőhiányra vezethető vissza. A málna iszonyatosan munkaerő-igényes kultúra, éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek 75 százaléka a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel. Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás. Mindezek mellett az erősebb versenytársak jelenléte is egyre inkább a kedvét szegi azoknak, akik málnatermesztéssel szeretnének foglalkozni. Mind Szerbia, mind Lengyelország mára sokkal nagyobb málnatermesztővé nőtte ki magát. 

Természetesen van még magyarországi málnatermesztés, de csak elenyésző területen. A 2022-es adatok szerint 101 hektárnyi ültetvényen termesztettek málnát. A legtöbb málnás Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Ugyanakkor a málnatermesztés eredményesen, csak öntözött körülmények között folytatható. Sőt mára ez már a legmodernebb esetekben termesztőközeges, hajtatott termesztés
-  hangsúlyozta Apáti Ferenc.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Van remény? Feltámadhat még a magyar málna?
Növény

Van remény? Feltámadhat még a magyar málna?

Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?