Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A gyümölcsmolyok közül a keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) rajzása folyamatosan emelkedő tendenciát jelez, károsítása a hajtásvégeken és a gyümölcsön egyaránt megfigyelhető az őszibarack fákon, a gazdák nagy felháborodására. A feromon csapdák heti fogása most meghaladja a heti 65-80 darabot.
Ez egy polifág kártevő, elsősorban alma, körte, birs, kajszi- és őszibarack, nektarin, cseresznye, meggy, szilva, ringló, mandulaalma a fő célpontja. Az első nemzedék hernyói a fiatal hajtások csúcsába hatolnak be, és az így megrágott hajtások elhervadnak, mézgásodnak. A további nemzedékek lárvái már elsősorban a gyümölcsöt támadják meg. A hernyók részben a gyümölcs felszínét, illetve belül a mag körüli részét rágják meg. A károsodott gyümölcs ugyancsak mézgásodhat. Életmódjuk szerint hernyó alakban telelnek át a fák törzsének kéregrepedéseiben készített szövedékgumóban. Az első nemzedék rajzása általában április közepén kezdődik. A második nemzedék repülése június közepétől, a továbbiaké július végétől, illetve augusztus végétől várható. A nyári nemzedékek rajzása többnyire egymásba mosódik. A lepkék délután és este repülnek, tojásaikat a levelekre, hajtásvégekre, valamint a gyümölcsre rakják.
A védekezést a rajzáskezdettől számított 14-20 napon belül, illetve a tömeges rajzást követő 7-10 nap elteltével, a lárvák tömeges kikelésekor célszerű megkezdeni. A védekezés a rajzáscsúcs és a hernyók tömeges kikelése időszakában igazán hatékony. Védekezzünk feromon csapdákkal! Csapdák kihelyezése április közepétől már célszerű. A diszpenzereket és a ragasztós lapokat kb. 6-7 hetente cserélni kell, lehetőleg ne a várható rajzáscsúcs közelében, emellett ellenőrizzük a csapdákat legalább két hetes intervallumokban. Számoljuk össze az adott időszakban befogott molyok számát és jegyezzük fel, így ezekkel az adatokkal meghatározható a rajzásdinamika és a szükséges beavatkozás ideje. Ha a csapda kevés molyt fog be a tapasztalati rajzáscsúcsok idején is, az kis fertőzöttségre utal. Ilyen esetben kiskertekben néhány további csapda kihelyezésével a molyok befoghatók és a populáció permetezés nélkül is kontrolálható, így kímélhetjük környezetünket.
