Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mögöttünk álló egy hétben csak a Kisalföldön és a Bakonyban hullott számottevő mennyiségű csapadék, ott vasárnap hajnalban, előbbi helyen pedig csütörtök hajnalban is előfordultak kiadósabb záporok - írja a met.hu. Máshol jellemzően csak jelentéktelen záporok fordultak elő. Így, bár július közepén sokfelé hullott bőséges csapadék, az elmúlt 30 nap csapadékösszege a Dunántúl területének felén a keleti ország háromnegyedén 10-60 mm-rel a sokéves átlag alatt marad. Az átlagtól vett pozitív eltérés csak a Kisalföldön, Budapest környékén, a Pécstől délre eső tájakon és a Nyírségben figyelhető meg összefüggő, nagyobb területeken, máshol, csak egy-egy felhőszakadás által érintett foltban tapasztalható. A talajok felszín közeli és felső fél méteres rétege egyaránt tovább száradt a múlt hét eleje óta. Lassan fogynak a tartalékok a mélyebb talajrétegekből is, a felső egy méteres réteg is kritikusan száraz, vagyis a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza az Alföld jelentős részén, és a Dunántúl középső tájain is. A felszín száradásához az elmúlt napokban gyakran élénk szél, és a hét eleje óta egyre magasabb hőmérséklet is hozzájárult. A héten újabb hőhullám érte el hazánkat, és szerdán az idén már sokadszor, 34-39 fok közé melegedett a levegő.
A búza aratása még mindig folyamatban van, de már sokfelé végeztek a betakarítással, ahogy az árpa és a repce aratása is véget ért. A napraforgó és a kukorica számára, ahol nem pusztított jég vagy erősen viharos szél, ott életmentő volt a július közepi nagy mennyiségű csapadék, de további jelentős esőre lenne szüksége ezen növényeinknek. A napraforgó már egyre többfelé a virágzás végén jár, a kukorica még virágzik. Mindkét növényre jellemző, hogy a szárazság és a hőség miatt eléggé vegyesen fejlődtek az állományok, jelentősen lemaradt, gyengén fejlett, alacsony, elöregedett táblák is láthatók. A Tiszántúlon látni derékig érő kukoricatáblákat is. A növények a tavasszal és a nyár első felében elszenvedett lemaradást sokfelé már nem fogják tudni bepótolni, mai tudásunk alapján átlag alatti termésátlagokra lehet számítani.
A következő napokban északon, északnyugaton változékonyabbra fordul időjárásunk, míg délen, délkeleten egyelőre marad a hőség. Pénteken még országszerte napos, jellemzően száraz időben lesz részünk, legfeljebb nyugaton lehet egy-egy zápor, zivatar. Szombaton és vasárnap időjárási frontok súrolják térségünket északnyugati irányból, így országszerte több lesz a gomolyfelhő, de záporok, zivatarok mindkét napon főként az északi országrészben várhatók, hevesebb zivatarok, károkat okozó jégesővel, felhőszakadással is előfordulhatnak, de területi átlagban az ország északi harmadán is 10 mm alatt valószínű a csapadék mennyisége. A hőmérséklet csúcsértéke szombaton északon, északnyugaton 30 fok alá esik vissza, míg a déli és keleti tájakon marad a 33-34 fok körüli meleg, és vasárnap is hasonlóan alakul a hőmérséklet területi eloszlása. A pénteki szélcsendes nap után szombaton országszerte élénk, vasárnap erős, többfelé viharos széllökésekre lehet számítani. Hétfőn egy hidegfront mögött szárazabb, de hűvösebb légtömegek érkeznek fölénk, a jövő hét első felében csak helyenként alakulhatnak ki záporok, zivatarok, a hőmérséklet pedig a hét első napján a legmelegebb órákban is az ország nagy részén 30 fok alatt alakul. Keddtől ismét melegedés kezdődik. A talajok az előttünk álló egy hétben az ország jelentős részén tovább száradnak, csak egy-egy intenzívebb zápor által érintett területen lehet némi feltöltődés.