Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2021.11.03.) napon.

2021.11.03. szerda: Az éjszaka képződött köd, illetve rétegfelhőzet egyes területeken napközben makacsul tarthatja magát. Másutt még lesznek naposabb tájak a nap első felében, ugyanakkor délutántól újra fokozatosan vastagszik, záródik a felhőtakaró, és késő délutántól, estétől délnyugat felől egyre többfelé számíthatunk esőre, záporra. Több helyen megélénkül, elsősorban az Észak-Dunántúlon megerősödik a délkeletire, délire forduló szél.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 18 fok között várható, de a tartósan rétegfelhőzettel borított területeken ennél hidegebb is lehet. Késő estére 7 és 14 fok közé csökken a hőmérséklet.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az aktuális időjárási helyzet a melegfrontérzékenyek szervezetére gyakorol kifejezettebb stresszt. Ez fejfájást, fáradtságérzetet, álmatlanságot okozhat. Csökkenhet a teljesítőképesség.

A következő napon várható időjárás

2021.11.04. csütörtök: Erősen felhős, illetve borult idő lesz a jellemző, de délkeleten eleinte még vékonyabb lehet a felhőtakaró. Késő délután, este nyugaton, északnyugaton ugyanakkor már vékonyodik, szakadozik a felhőzet. Sokfelé várható eső, zápor, az ország délkeleti felén zivatar sem kizárt. Békés és Csongrád-Csanád megyében erős, olykor viharos lökések kísérik a déli szelet, majd estétől a Dunántúlon északnyugatira fordul a légáramlás. Délutánra általában 10 és 17 fok közé emelkedik a hőmérséklet, de délkeleten több fokkal melegebb idő valószínű.

Friss híreink:

Dél-amerikai import dió hódít a piacokon: egyre többen veszik a magyar helyett
Az időjárás idén az ország egész területén kedvezőtlenül hatott a diótermesztésre, és ez főleg a gyümölcsméreteken érhető tetten - mondta Kelemen Péter, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt évtizedben ugyan dinamikusan nőtt a dió termőterülete Magyarországon, ám sok ültetvény még mindig öntözetlen, és a fagyvédelem terén is vannak még elmaradásaink. Kelemen Péter szerint a magyar dió az Európai Unió egyik keresett prémium terméke, azonban a felfutó chilei dióexport egyre komolyabb konkurenciát jelent a hazai termelők számára.

Ezzel keresnek havi nettó 500 ezret az élelmes magyarok: ehhez végzettség sem kell
A holland kertészetek példaként szolgálnak egész Európa számára: évről éve ugyanis elképesztő mennyiségű és minőségű friss gyümölcsöt és zöldséget termelnek, amelynek során a magas szintű gépesítettség ellenére is erősen támaszkodnak a kézi munkaerőre. Ezeknek a vállalatoknak megvannak a maguk alkalmazottai, de mellettük legalább ilyen jelentősek az erre szakosodott munkaközvetítő cégek által kiküldött külföldi munkások is. Azt már megtudtuk, hogy milyen munkát végeznek az egyes pozíciókban ezek a vendégmunkások, most viszont fény derült arra is, hogy milyen folyamatok sorozatából áll össze a zöldségtermelés.

Súlyos veszély leselkedik a magyarokra: milliós károkat is okozhatnak ezek az állatok
Hazánkban összességében évente több ezer vaddisznót, őzet, mezei nyulat, szarvast és egyéb vadfajt ütnek el az utakon. A 2020/21. vadászati év statisztikáját tekintve több mint 17500 vad pusztult el gázolás miatt. Az ilyen balesetek azonban nemcsak az állatokra veszélyesek, hiszen komoly kárt okozhatnak az autókban és annak utasaiban is. De ki viseli a felelősséget a vadgázolás után? Kinek kell fizetnie az egyes esetekben? Hogyan előzhetjük meg a bajt? Az Agrárszektor most ezeknek a kérdéseknek járt utána.