Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A NAK szakemberei szerint célszerű minél hamarabb elkezdeni és befejezni az ültetést, hogy az elültetésre került növényeknél a begyökeresedés az elültetés után elinduljon, ami az eredés szempontjából fontos tényező. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést - olvasható az Agrárkamara oldalán.
Konténeres gyümölcstermő növény, mely burkolt gyökérzetű elvileg bármikor ültethető, de ez csak elvileg igaz, a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig a talajban a begyökeresedés megindulhasson. Ellenkező esetben csökkent eredéssel számolhatunk. A gyümölcsfaiskolákból döntően szabadgyökerű növények kerülnek kitermelésre, mely növényanyag fokozottan érzékeny az ültetésre. A kitermeléssel párhuzamosan a faiskolák a növényeket folyamatosan a vermelőbe viszik, ami tulajdonképpen a gyökerek légmentesen földel, vagy egyéb közeggel való takarását jelenti, így megakadályozva a gyökérzet, illetve a növények kiszáradását.
Általánosságban elmondható, hogy valamennyi gyümölcsfajunk, ősszel és tavasszal is ültethető, azonban, ha a szakmai oldalról a növény szempontjából veszük figyelembe, akkor már közel sem ennyire egyszerű. Az ültetés időpontja a növényélettani sajátosságok alapján attól függ, hogy az adott faj mennyire érzékeny az átültetést okozó stresszre, illetve, hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények (hajszálgyökerek) fejlődése. A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok őszi gyökérképződése nagyon vontatott, ami, ha kedvezőtlen tényezőkkel (hideg száraz talaj, sérülések stb.) párosul akkor még inkább felerősödik. A jelenség genetikailag kódolt, mely bonyolult biokémiai folyamatoknak tulajdonítható. Erre itt most nem térünk ki. Annak ellenére, hogy a talajban elegendő nedvesség van, fiziológiai kiszáradás lép fel, mert a növények nem, vagy csak nagyon kevés új hajszálgyökeret fejlesztenek, ezért vizet nem tud a talajból felvenni és így a növények tavaszra jellemzően kiszáradhatnak. A téli fiziológiai kiszáradásra az ősszel ültetett mandula, őszibarack, kajszi, dió és a gesztenye a legérzékenyebbek, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk, frigó vagy leveles palántaként) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát is gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni. A több évig konténerben tartott növények ültetését kerüljük minden esetben, mert a konténerben körbefutó és egymást folytogató gyökerek és az elöregedett gyökérzet miatt, mely felszívó gyökereket alig tartalmaz, gyakran nagyobb kockázatot jelent, mint a szabadgyökerű ültetése.
A faiskolából elszállítva a növények gyökérzetét benedvesítés után lehetőleg műanyag fóliába csomagoljuk a kiszáradás végett, bármilyen rövid távolságra is szállítsuk. A megérkezés után érdemes a gyökerek metszlapját, éles metszőollóval minimálisan után vágni, és a kitermeléskor sérült gyökérrészeket az egészséges részig visszavágni. A visszavágás után ajánlott 1 napra tiszta vízbe állítani a gyökereket, hogy az esetleges vízvesztésüket pótolni tudják. A felszivatás után azonnal vermeljük el az ültetési anyagot, lehetőleg nedves homokba vagy morzsalékos talajba légmentesen tömörítve, majd alaposan öntözzük be a vermelt növényeket. Figyeljünk arra, hogy a vermelőből szakaszosan vegyük ki a növényeket és a lehető legrövidebb idő alatt ültessük el a kiszáradás elkerülése végett. A szakszerű ültetésre mindenkor figyeljünk és tartassuk is be, mert ez is döntő mozzanat az ültetésben.
Az ültetésnél célszerű ültető lécet használni, mellyel a tőhely és az ültetési mélység pontosan tartható Az ültető gödörbe célszerű starter és burkolt folyamatos feltáródású műtrágyát helyezni a gyökérzet környezetébe, 1-2 dkg talajfertőtlenítő szerrel. Szerves istállótrágya is helyezhető az ültetőgödörbe, azonban kellően érett legyen, gyökér kártevőktől mentes, és közvetlenül a szabadgyökérzettel ne érintkezzen. Az ültetés után a gyökérnyak (szemzési hely) egyvonalba legyen a talajjal, a gyökeres dugványokat mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás és a későbbi tőhajtások, tősarjak megújulása végett, ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is, az alany nagyobb gyökértömegének növelése érdekében. A szemzési hely azonban mindig legyen a föld felett, mert csak így tudja kedvező hatását kifejteni az oltvány. Ügyeljünk arra is, hogy a szemzési hely az uralkodó széliránnyal szemben álljon, ezzel elkerülve a nemes, illetve a fejlődő hajtás kitörését. A gyökerekhez került földet, folyamatosan tömörítsük, légmentesen, majd alaposan öntözzük be, és kupacoljuk fel tavaszig. Őszi telepítés esetén mindenkor érdemes törzsvédőt kihelyezni az oltványokra a vadkár, de az esetleges mechanikai sérülések ellen is. Szaghatáson alapuló vadriasztók is jó hatásúak, akár a fára, csemetére, vagy kerítésre helyezve. Időnként azonban cseréljük, mert a hatását elveszíti.
Vegyük azt is figyelembe, hogy a fiatal oltványok télen is, folyamatosan párologtatnak és kevés a felszívó gyökérzet, így amennyiben száraz a talaj, csapadék és fagymentes a tél, úgy a tél folyamán is élettani okokból szükséges lehet két - három alkalommal öntözni. Sajnos az utóbbi években egyre inkább ilyenek a telek. Csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag, és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A NAK arra biztat minden gazdálkodót, hogy bátran ültessenek gyümölcstermő növényeket, melyek a hazai klímán különleges beltartalmi értékeket produkálnak, mert a saját gyümölcsnek nincs párja. Az Agrárkamara figyelmeztet, hogy azt is figyelembe kell venni, hogy a faiskolai ültetési anyagok előállítása 2-3 (olykor 4) évet is igénybe vesz fajtól és technológiától függően, ezért mindenki megfelelő gondossággal, precizitással ültesse el a növényeket, hogy sok -sok éven át örömét lelhesse bennük.