Az EU-ban a meghatározó élelmiszerek közé tartozik, amit jól alátámaszt az, hogy évente átlagosan 3,6-3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Az EU fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2020-ban, mivel a kivitel 37,9 ezer tonnát, míg a behozatal 59 ezer tonnát tett ki. Magyarországon 2021-ben a káposztafélék termőterülete mintegy 4152 hektárra tehető, a káposztafélék legjelentősebb termesztési körzetei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében helyezkednek el. Az általunk megkérdezett termelő, Gál Károly 35 éve termeszt káposztát, jelenleg 6 hektáron. Többek között megtudhattuk tőle, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy gazdának, érdemes-e ma káposztával foglalkozni, és azt is, hogy mi, magyarok hogyan szeretjük a leginkább ezt a zöldséget fogyasztani.

Öntözünk, különben vesztünk?

Azt már számos termelőtől hallhattuk, hogy most már nem elég az, ha csak a csapadékos időjárásban bíznak, hiszen az elmúlt évek egyre inkább alátámasztották azt, hogy a klímaváltozás okozta idővel nem lehet felvenni a harcot mesterséges öntözés nélkül. Ez nincsen másként a káposzta esetében sem, de fontos megjegyezni, hogy tulajdonképpen a legtöbb zöldségre és gyümölcsre ez igaz. 

Dübörög a káposztabiznisz Európában: ezért imádják ennyire az emberek

Már több ezer éve fogyasztunk káposztát.

- mondta az ócsai termelő. 

Árulkodó adat az is, hogy hazánkban a művelhető területek mindössze 2%-án folyik mesterséges öntözés, tehát jól látszik, hogy egyelőre csak kevesen tudnak megküzdeni az extrém időjárási viszonyokkal. 

Az üzemanyagárak sem kedveznek

- árulta el Gál Károly. 

Érik a krízis: hiánycikké vált a mezőgazdasági gépek létfontosságú adalékanyaga

A mezőgazdaságot és az élelmiszer-ellátást veszélyezteti az AdBlue-krízis.

Odáig vannak a magyarok a savanyú káposztáért

A gazdától megtudtuk, hogy nagyon nagy igény van itthon a különféle savanyúságokra, így a káposztára is. Ők kifejezetten a savanyításra "specializálódtak", ezáltal arra törekednek, hogy minél nagyobb fejű káposztájuk legyen - de hagyományos étkezési célra is szállítanak természetesen, csak kevesebb mennyiségben. Külföldre pedig már nem is termesztenek, mivel akiknek szállítanak, lefedik az egész árukészletüket olyannyira, hogy szinte alig marad eladatlan zöldségük - ami pedig megmarad, azt betárolják.

Nem csak a klímaváltozás ellen kell felvenni a harcot

A megfelelő védelem minden növénynél fontos, így a káposztánál is, főleg, hogy számos kártevő, betegség pusztíthatja. Ilyen például a tripsz, az Alternalia, az üvegházi molytetű, kisebb hernyók és más gombás betegségek. Az általunk megkeresett termelő ezek ellen különböző növényvédő szerekkel védekezik, betartva a vegyszerkönyvben előírtakat, valamint kifejezett növényvédelmi tanácsadói is vannak.

Durva, ami az európai növényvédőszer-piacon zajlik: nagy átalakulás van készülőben

Érdekes folyamatok figyelhetőek meg az egyes növényvédő szerek eladásaiban.

Mekkora löketet adhat a karácsony a káposztának?

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a karácsony egyenlő a töltött káposztával, hiszen szinte elmaradhatatlan a családok asztaláról ezen a csodás ünnepen. Ennek vonzataként a káposztát is jobban keresik a vásárlók, de leginkább savanyítva. Gál Károly is megerősítette, hogy ilyenkor, ha nagyon fogy a káposzta, akkor a savanyítóknak is újabb és újabb adagokra van szüksége.

Milyen árakra számíthatunk?

Mint fentebb említettük, a nagy áremelkedések ellenére a káposzta még mindig a megfizethető zöldségek közé tartozik: a hazai I. osztályú fejes káposzta kilója 130 és 160 forint között mozog a Nagybani Piacon, míg az üzletekben 250 és 300 forint között. Szintén a Nagybanin 300-350 forint a savanyú káposzta kilója, az üzletekben viszont nagyon eltérőek az árak. Kiszereléstől, csomagolástól és márkától függően 440 forinttól egészen 1300 forintig terjednek az árak. 

Évtizedes csúcson az élelmiszerárak: mutatjuk, mik drágultak meg a leginkább

Idén történelmi rekordot dönthet a gabonatermelés, miközben apadnak készletek.

Megéri ma Magyarországon káposztával foglalkozni? 

- fogalmazott Gál Károly. 

Hozzátette, hogy ők 35 éve vannak benne a termesztésbe, és ez az idő számos dolgot magába foglal. Sikereket, kudarcokat és tapasztalatot, tudást. Ha valamit nem tudtak, akkor ahhoz évek kellettek, mire rájöttek a megoldásra, valamint az is sok időt vett igénybe, hogy házakat, tárolókat tudjanak építeni és eszközöket vásárolni. 

- hangsúlyozta az ócsai termelő.

Több millió forintra pályázhatnak a női gazdálkodók: csak ennyit kell tenni érte

Már lehet jelentkezni a női gazdálkodók számára indított oktatási programra.

A bizalom pedig megint csak kulcskérdés, hiszen a vevőkkel kommunikálni kell, ami sokszor a saját otthonukban is történhet - ehhez viszont kétségtelenül elengedhetetlen a bizalmi kapcsolat. A lehető legjobb az, ha generációról generációra száll a munka, hiszen így beleszületnek a gyerekek a folyamatokba, és már kiskoruktól kezdve elsajátíthatnak mindent, ami a sikeres termeléshez szükséges. 

Az igazi vitaminbomba 

A savanyú káposzta fejes káposztából készül, az erjesztést sóval, vagy sós vízzel és kovásszal végzik 10-90 napig. A  C-vitamin tartalma igen magas (20 mg/100 gr), amit szerencsére a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevőit sem. A C-vitaminon kívül B1-vitamint, niacint és karotint is bevihetünk fogyasztásával. Az ásványi anyagok közül pedig kalcium, kálium, foszfor magnézium és nátrium található benne. Mindezek mellett a víztartalma is magas (92,5 g/100 g), tehát még a napi folyadékszükségletünk kiszámításakor is bízhatunk benne. De ez még mindig nem minden, hiszen 100 gramm káposzta mindössze 3,4 gramm szénhidrátot, 1,1 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt és 2,47 gramm élelmi rostot is tartalmaz. Ebből is látszik, hogy minden egyes falat aranyat érhet, érdemes beillesztenünk az étrendünkbe. Azt azonban fontos kiemelni, hogy aki emésztőrendszeri betegségben szenved, epebeteg, esetleg haspuffadásra hajlamos, az ne fogyassza nagy mennyiségben, hiszen problémákat is okozhat, éppen az élelmirost- és illóolaj tartalma miatt.