Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Soil and Tillage Research tudományos folyóiratban megjelent "A talajkímélő talajművelés hosszú távú hatásai a talajerózióra Közép-Európában" című tanulmány a 2003-ban indított talajvédelmi kutatás eredményeit mutatja be. A talajkímélő művelés hatásának vizsgálatát a Syngenta kezdeményezte, a kutatást a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai végzik. A program az EU Life Soil and Water program keretében indult 2003-ban a Kis-Balaton vízgyűjtőterületén található Plótár Farmon, amely a Syngenta INTERRA® Farm hálózat magyarországi tagja. A kutatás a talaj egészségét és minőséget befolyásoló adatok változására összpontosított a talajkímélő művelés, illetve a szántásos művelés esetében. A kutatók 11 százalékos lejtőn vizsgálták a talajlemosódást és a talajvesztést - írja a Syngenta.
Közeleg az agrárium kihagyhatatlan csúcseseménye - Agrárszektor Konferencia december 9-10-én
Már csak néhány nap, és kezdődik az év nagy agráreseménye, a siófoki Agrárszektor Konferencia. A kétnapos esemény az agrárgazdaság legaktuálisabb és legforróbb témáit vonultatja fel csaknem húsz kerekasztal-beszélgetésben és száz előadóval december 9-10-én. A rendezvényen az államigazgatási, a vállalati, a pénzügyi és a szakmai-érdekképviseleti szféra csúcsvezetőitől hangzanak el azok az információk, amelyeket a piaci szereplők felhasználhatnak jövő évi és hosszabb távú eredményes gazdálkodási döntéseikhez. Emellett a konferencia lehetőséget nyújt a kapcsolatépítésre és a networkingre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 9-10-én!A kutatás legfontosabb megállapításai az alábbiak voltak: a talajkímélő művelés esetén a talajlemo-sódás (víz+talaj) 75%-kal, míg a talajveszteség 95%-kal csökkent. Az éves talajerózió a szántással mű-velt táblákon elérte a 2,8 tonnát hektáronként, a talajkímélő művelésű területeken mindössze 0,2 tonna volt hektáronként. A kutatási időszak végén jelentősen magasabb talajaggregátum stabilitást és magasabb talaj szervesanyag-tartalmat mértek a talajkímélő műveléses táblákon, és a földigiliszta-gyakoriság is többszöröse volt ezeken a területeken a szántással művelt részekhez képest. A statisztikai modell bebizonyította, hogy a kímélő talajművelés volt a legfontosabb tényező a talajveszteség csökkentésében. Pecze Rozália, a Syngenta fenntarthatósági menedzsere elmondta, hogy bebizonyosodott, hogy a talajkímélő művelés csökkenti a talajveszteséget és a talajlemosódást a lejtőkön, miközben növeli a talaj vízelnyelő és vízmegtartó képességét.
Mindez hozzájárul legfontosabb természeti erőforrásaink, a talaj és a felszíni vizek védelméhez, miközben gazdasági hasznot is hajt. Minél több vizet nyel el és tart meg a talaj, annál kevesebb öntözésre, illetve víztározó kapacitásra van szükség. A másik gazdasági előnye a talajkímélő művelésnek, hogy védi a környező tájat, megelőzi a környezet és a vízgyűjtők lemosódó talajjal és agrokemikáliákkal való szennyeződését. Emellett nő a termelés biztonsága, egészségesebb termést és stabil termésátlagot biztosít a termelők számára. A tanulmányban rámutattak: a talajkímélő művelés alkalmazásával nő a biodiverzitás is. Az ilyen területeken nagyobb számban és fajgazdagságban fordulnak elő beporzó rovarok, giliszták, madarak és kisemlősök. Ugyanezen a területen a Syngenta Magyarország nagytáblás kísérleteket is folytat hasonló koncepcióval, ahol a különböző művelési módok ökonómiai és ökológiai hatásait és előnyeit vizsgálják.
Címlapkép forrása: Syngenta