EXTRA EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A talajok eróziója napjaink legnagyobb környezeti problémái közé tartozik, a helyzet mielőbbi hatékony kezeléséhez pedig olyan stratégiákra van szükség, amelyek képesek megvédeni a talaj létfontosságú ökológiai, mezőgazdasági és társadalmi funkcióit a jelen és a jövő generációi számára. A helyzet súlyosságáról és a fenntartható megoldási lehetőségekről folytatott diskurzus ugyanakkor sokszor csupán szakértői körben zajlik, míg a gazdálkodók, élelmiszertermelők és fogyasztók elérése gyakran korlátokba ütközik. Ám mint arra spanyol kutatók a Soil Security szaklapban frissen megjelent tanulmányukban is rámutatnak:
Ha nincs kapcsolat a talaj és a társadalom között, akkor magát a talajt nem fogják kellőképpen értékelni, így pedig kisebb az esély arra is, hogy valóban fenntartható módon kezeljék azt.
A spanyol tanulmány szerint a talajok hatékonyabb védelméhez egy olyan sokoldalú mérőszám bevezetése is közelebb vihet, mint a talajveszteség és a terméshozam arányát kifejező talajlábnyom. Ez a sokoldalú koncepció megkönnyítheti ugyanis a különböző haszonnövények összehasonlítását és rangsorolását, továbbá segíthet azonosítani a problémás régiókat is. Mindez pedig arra is lehetőség ad, hogy a társadalom jobban megértse a talajt érintő hatásokat, valamint a talajvédelem fontosságát és szükségességét. A leginkább célravezető az lenne, ha ez a mérőszám valamilyen módon rákerülhetne az élelmiszerek címkéjére is, hiszen így a fogyasztók is láthatnák, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyek előállítása kevésbé jár a talajerózió növekedésével.
A vízlábnyom és a szénlábnyom fogalmai már régóta széles körben használatosak a különféle természeti erőforrások értékének szemléltetésére. Ezek a fogalmak kiválóan megmutatják, hogy egy adott élelmiszer, termék vagy szolgáltatás előállítása mennyi erőforrást igényel, és milyen hatással van a természeti környezetre. A kutatók ezekből kiindulva alakították meg az új mérőszámot. Törekvésük pedig nem csupán tudományos, hanem társadalmi felelősségvállalás is, hiszen a talajok védelme kulcsfontosságú a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság megőrzéséhez.











