A talaj egy rendkívül sérülékeny, feltételesen megújuló erőforrás, ezért, ha a használata nem alkalmazkodik a változó környezeti feltételekhez, a fizikai, kémiai és biológiai degradáció elkerülhetetlen. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján egyértelműen látszik, hogy ez a folyamat világszerte egyre intenzívebb, így pedig a talajok minőségének romlása Európában már a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
A számítások szerint hazánkban évente 20–40 tonna/hektárral csökken a termőtalaj mennyisége, ami átszámítva 2–4 centiméter termőréteg-vastagságot jelent. Ki lehet számítani, hogyha ez tendenciózusan így folytatódik, akkor a termőréteg néhány évtized alatt eltűnhet. Ehhez képest a talaj újraképződése egy sok száz-, sok ezer éves folyamat, a leromlás és a humusztartalom csökkenése tehát ennél lényegesen gyorsabban zajlik
– hangsúlyozta az Agro Naplónak adott interjújában Gyuricza Csaba professzor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Hozzátette: ez „pusztán” a kiindulási alap, a helyzetet a klímaváltozás csak még tovább rontja.
Magyarországon a legnagyobb probléma az, hogy a talajhasználat nem vagy csak nagyon kis mértékben alkalmazkodik a klímaváltozáshoz. Ezért van az, hogy ha jön egy aszály vagy egy szélsőséges időjárás, akkor a talajok jelenlegi állapotukban nagyon nehezen vagy egyáltalán nem képesek tolerálni a káros hatásokat. Ennek volt súlyos következménye a 2022-ben és a 2024-ben tapasztalt aszálykár is, a tapasztalatok és az előrejelzések ráadásul azt mutatják, hogy ehhez hasonló eseményekre a közeljövőben is kell majd számítani.
Ha nem történik változás, a talajok sorsa megpecsételődött
Bár a tendenciák egyértelműek, a rektor meglátása szerint mégis kevesen vannak azok a gazdálkodók, akik elfogadják, hogy a néhány évtizeddel ezelőtti módszerekkel, technológiákkal ma már nem lehet eredményesen gazdálkodni. Ehhez képest azonban még mindig sokan vannak azok, akik az olyan rövidtávú eredményt hozó, hosszú távon azonban káros megoldásokat részesítik előnyben, mint amilyen a rendszeres szántás.
Az elmúlt években nagyon sok gazdálkodó ment tönkre amiatt, mert nem volt hajlandó változtatni, a 30-40-50 éve egyformán alkalmazott módszerek pedig már nem működtek. Minél hamarabb fel kell ismerni és el kell fogadni mindenkinek, hogy a klímaváltozás és az aszálykárok elleni leghatékonyabb védekezést az jelenti, ha valaki teljes technológiai rendszerben szemléletet vált és a talajhasználatban, a biológiai alapokban, sőt a termesztett növény tekintetében is alkalmazkodik a változó körülményekhez. Magyarországon a kukorica vetésterülete lassan rekordalacsonyra csökken, ami több évnyi kudarc után szintén már egyfajta kényszeralkalmazkodást mutat a gazdálkodók részéről.
Különleges anyag hozhat óriási változást a földeken: ez lehet a jövő?
Az agráregyetem vezetője az Agro Naplónak arról is beszélt, hogy az átállás felgyorsításában kulcsszerepet játszhat a generációváltás. Az agráriumba kerülő fiatalok számára ugyanis magától értetődő, hogy a változásokhoz akár napi szinten alkalmazkodni kell – legyen szó technológiai, környezeti vagy folyamatosan átalakuló piaci feltételekről.
Emellett az alkalmazkodást felgyorsíthatja a jól összeállított támogatáspolitika is, a gazdák ugyanis nagyon sokszor úgy gondolkodnak, hogy abba vágnak bele, amire van forrás, van támogatás – mutatott rá Gyuricza Csaba. E tekintetben már vannak biztató változások, hiszen a Közös Agrárpolitika pályázataiban az éghajlatváltozáshoz és a megváltozó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás már elvárásként, feltételként jelenik meg, ami az elkövetkező időszakban bizonyosan jelenthet némi reménysugarat az ágazatnak.
A harmadik, ami csökkentheti a problémáknak való kitettséget, az nyilvánvalóan a hazai vetésszerkezet egyhangúságának feloldása. Látni kell, hogy Magyarország a klímaváltozásnak egyik legjobban kitett európai országnak számít, amiatt, hogy egysíkú a vetésszerkezet, amelyben több mint 90 százalékban öt növény jelenik csak meg. Ez egy aszályos időszakban szintén óriási problémákat tud okozni, ahogyan 2022-ben és tavaly is érzékelhető volt
– emelte ki a rektor, aki szerint az alapanyag-előállításra és a magyarországi adottságokra épülő feldolgozókapacitás fejlesztése is jelentős lendületet adhatna az ágazatnak, így ugyanis lényegesen nagyobb hozzáadott értéket lehetne előállítani.
Ha ezen a négy területen, tehát a generációváltás, a támogatáspolitika, a vetésszerkezet egyhangúságának feloldása és a hozzáadott érték növelése terén képesek leszünk előre lépni, akkor túl tudunk majd lendülni a klímaváltozáshoz kötődő káros következményeken – foglalta össze a MATE rektora.
A fiatal generáció képzésében a gödöllői, budapesti, kaposvári, keszthelyi és gyöngyösi képzési helyeken működő MATE is oroszlánrészt vállal, a hallgatók ugyanis minden képzési szinten a lehető legkorszerűbb ismereteket sajátíthatják el mind a változó környezeti és klimatikus körülményekről, mind az ezekhez igazodó növénytermesztésről és állattenyésztésről, valamint a kihívások lehető leghatékonyabb kezelését segítő high-tech innovációkról. Mint azt Gyuricza Csaba ennek kapcsán kiemelte,
a legerősebb talajművelési iskola mindig is Gödöllőn volt jelen az elmúlt évtizedekben, így a talajok témaköre és a fenntartható talajművelés ma is fokozottan jelenik meg az oktatásban. A hallgatók ráadásul a MATE több száz vállalati együttműködési megállapodása értelmében szakmai gyakorlatok és duális képzés keretében is fejleszthetik tudásukat, például a hazai nagygazdaságokban, nemzeti parkokban vagy erdőgazdaságokban is.
Megugrott az agrárképzések iránti érdeklődés: 2025 nagy számokat hozott
Az intézményben évtizedek óta zajlik az Európában egyedülállónak tekinthető biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnöki képzés is, amely a talajtanhoz, a talajhasználathoz és a talajvédelemhez kapcsolódó ismereteket rendszerszintű, holisztikus megközelítéssel adja át a hallgatóknak. E képzés egyik legfőbb célja az, hogy az intenzív műtrágya- és peszticid-felhasználás helyett alternatív és környezetbarát megoldások alkalmazására tanítsa a szakembereket, továbbá bemutassa az ökológiai gazdálkodásra történő átállás lehetőségeit. Emellett pedig azoknak a gazdálkodóknak is hasznos, naprakész ismereteket nyújt, akik földhasználatuk racionalizálását, talajaik javítását, valamint a talajdegradációs folyamatok megállítását, megelőzését tűzték ki célul.
Ez a specializált, mesterképzésre épülő szakirányú továbbképzés főként már a gyakorlatban dolgozó szakemberek képzését segíti, továbbá biztosítja, hogy a résztvevők a talajok védelméhez és a talajtudományi szakigazgatáshoz kapcsolódóan, a legmagasabb színvonalú tudással felvértezve folytassák szakmai tevékenységüket. Ennek a képzésnek az alapjait még Stefanovits Pál professzor rakta le, a tanterv pedig azóta is folyamatosan bővül azokkal az ismeretekkel, amelyek a növénytermesztés, a növényvédelem és a társadalomtudományok területéről szorosan kapcsolódnak a talajműveléshez
– hangsúlyozta Gyuricza Csaba. Hozzátette: ezek mellett a MATE-n két doktori iskola is működik, ahol a talajokhoz kapcsolódó kutatásokat lehet végezni. Az egyik ilyen a Növénytudományi, a másik pedig a Környezettudományi Doktori Iskola, amelyekben eltérő hangsúllyal és eltérő fókusszal végzik kutatásaikat a doktoranduszok, mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oldalról.
