Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon 2001 és 2020 között közel egyharmadával csökkent a szőlőültetvények területe. Ugyanakkor az ezen területek csaknem felét érintő újratelepítéseknek köszönhetően a legtöbb magyar borvidéki ültetvény alkalmas a minőségi borok előállítására - derült ki a KSH legfrissebb interaktív kiadványából. A statisztikák szerint a szőlőterületek mintegy 70%-a 5 hektár feletti birtokokon koncentrálódik, és ezeket a gazdaságoknak csupán az egytizede műveli meg. A magyar szőlőültetvények 70%-a fehér borszőlővel van telepítve, ám a legnagyobb területet a kékfrankos foglalja el.
A kiadványból kiderült, hogy a korábbi szőlőültetvény-összeírások és a HEGYIR (Hegyközségi Információs Rendszer) adatai alapján a borvidékek és a borvidéken kívüli ültetvények területe a 2001-es 91 ezer hektárról 2020-ra közel harmadával, 62 ezer hektárra esett vissza. Ez a csökkenés főleg a borvidéken kívüli ültetvények visszaszorulását jelentette. Az utóbbi években már minimális volt a szőlő termőterületének csökkenése. A szőlőültetvények méretének alakulásáról korábban az Agrárszektor is beszámolt.
Egyre kevesebb a magyar szőlő: drasztikusan csökken a termőterület az országban
Már elkezdődött a szőlőültetvények minőségjavító szerkezetváltása
A KSH elemzése szerint a bortermelést szolgáló növénykultúra hazai sajátosságait húsz év távlatában vizsgálva egyrészt a területcsökkenés, másrészt az ennek a hátterében is meghúzódó törekvés figyelhető meg: a gazdaságosabban művelhető, minőségi árutermelésre való átállás igénye. Ez borvidékenként eltérő jellegű és mértékű változásokat takar.
Magyarországon a szőlőterületeik a legdrágább művelési ágba tartoznak. 2020-ban a legtöbbet - átlagosan 2,4 millió forintot - a szőlő művelési ágba tartozó termőföldekért kellett fizetni, miközben a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 1,4 millió forint volt hektáronként. A szőlőként nyilvántartott területek mintegy 1,5-2%-a cserél gazdát évente, ami nagyjából ezerhektáros nagyságrendet jelent. A termőföldek árának emelkedéséről bővebb információk itt találhatóak.
Fillérekért is vehetsz földet ezen a magyar vidéken: már ennyiért is van ajánlat
Magyarországon minden ötödik település egy borvidékhez tartozik
Ahogy azt már a kiadvány is említette, az árutermelő szőlőültetvények összes területe 2020-ban 62 ezer hektár volt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nyilvántartása alapján, ezek a 6 magyar borrégióba, ezen belül pedig a 22 borvidékbe sorolt 97 hegyközségben találhatóak. Ugyanakkor földrajzilag e területeken kívül is találhatóak ültetvények. A borvidékek 2020-ban 624 önálló települést, valamint további 6 településrészt foglaltak magukba, valamint további 172 településről, mintegy 200 hektárról jelentettek árutermelést.
Magyarország szőlőterületeinek eloszlása meglehetősen egyenetlen. A Kunsági borvidék a legnagyobb, amely 20 ezer hektáros területével az ország bortermelő területének közel egyharmadát teszi ki. A terület 70%-án fehér-, a többi részen vörösbort adó fajták találhatók. Ez az arány azonban jelentősen eltérő tud lenni borvidékenként. Míg a Szekszárdi, a Villányi, a Soproni és az Egri borvidéken a vörösbort adó fajták dominálnak, addig a Móri, a Nagy-Somlói, a Tokaji borvidéken szinte nincs is vörösbort adó ültetvény.
Hazánkban a legnagyobb területen a kékfrankos (összterület 12%-a), a bianca (9%) és a cserszegi fűszeres (7%) terem. A termesztett fajták száma azonban meglehetősen széles körű, a 20 leggyakoribb mellett 2020-ban további 100 fajta esetén jelentettek 1 hektár feletti területről árutermelést. A 3 legnagyobb területen termelt fajta esetében dominál a Kunsági borvidék. A második legnagyobb területtel rendelkező bianca fajtát például közel 5700 hektáron, jórészt a kunságin termelik. Ezzel szemben a negyedik legnagyobb területű fajta, a furmint esetében már a Tokaji borvidék a meghatározó.
Magyarország szerepe a nemzetközi borpiacon
A magyarországi bortermelés 2015 óta évi 300 millió és 360 millió liter között alakult. Ezzel hazánk az Európai Unió hatodik legnagyobb termelője, a közösség teljes mennyiségének 2%-ával. Magyarország egyben a világ első 15 bortermelője között is szerepel. A felhasználási oldalt tekintve 33 millió hektoliter bor elfogyasztásával az Amerikai Egyesült Államok áll az élen, a világ összes borfogyasztását 2020-ban összesen 234 millió hektoliterre becsülik.
2020-ban a világ országai összesen 105,8 millió hektoliter bort értékesítettek külföldi piacokra. Bár a bor exportmennyisége tavaly 1,7%-kal mérsékődött, értéke már 6,7%-kal volt kisebb 2019-es volumenhez képest. Bár a legnagyobb exportot Olaszország bonyolította le 20,8 millió hektoliterrel, az értéket nézve viszont Franciaország lett az első, 8,736 milliárd euróval. A behozatalt vizsgálva mennyiség szerint 14,6 millió hektoliterrel az Egyesült Királyság, érték alapján viszont 5,160 milliárd euróval az Amerikai Egyesült Államok volt a legfőbb importőr.
A hazai borfogyasztás az Európai Unióban az első 10 között van az évente egy főre jutó mennyiség alapján. Ennek nagyságában csökkenő tendencia figyelhető meg, mert amíg 2018-ban még 24,6, 2019-ben már csak 21 liter volt. Világviszonylatban a legnagyobb egy főre jutó fogyasztás ennek a kétszerese körül mozog, a franciák, az olaszok és a portugálok állnak az első három helyen. A globális fogyasztás 2018-ban és 2019-ben is mérséklődött, és a járvány miatt 2020-ban gyorsult a csökkenés üteme.
A magyar borexport összességében emelkedő pályán mozgott az elmúlt években, értéke 2020-ban 120 millió euró volt, a teljes hazai termékexport 0,1%-a. A főbb célországok Szlovákia, Németország, az Egyesült Királyság és Csehország voltak, a kivitel hattizede ide érkezett. A borimport jóval kisebb volumenű és értékű volt, "mindössze" 20 millió eurót ért el 2020-ban. A behozatal koncentrált, az import háromnegyedét az Olaszországból, a Franciaországból és a Németországból bejövő bor értéke teszi ki.
Összetételét tekintve jelentős az eltérés a hazai export és import között. Amíg a kivitel több mint felét az alacsony egységárú, tartályban szállított bor teszi ki, addig hazánkba jórészt a drágább, palackos borok érkeznek. Amíg az export-átlagárak nem érték el az 1 eurót 2020-ban, míg az importé 2,6 euró volt literenként. Uniós összevetésben csak Szlovákia átlagára alacsonyabb, mint a hazai exportár. Ausztria átlagosan háromszor, Franciaország pedig több mint hatszor drágábban tudja értékesíteni a nemzetközi piacokon a borait. A magyar borok külföldi ismertségével kapcsolatban itt olvashatóak a világ vezető borszakértői között számon tartott Herczeg Ágnes gondolatai.
