Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az, hogy mi lehet a megoldása a veszteségeket felhalmozó borászati túltermelésnek, jelenleg is kérdés. A francia agrárminiszter, Marc Fesnau azt nyilatkozta, hogy az iparágnak komolyan terveznie kell a jövőre, és a francia borászatnak „el kell gondolkodnia a változó fogyasztói igényeken, majd alkalmazkodni hozzájuk.” Erre pedig az egyik megoldás új haszonnövényekre való átnyergelés. A francia kormány a 200 milliós bormegsemmisítő kereten túl nyáron azt is bejelentette, hogy 57 millió euróval (21,8 milliárd forint) támogatják Bordeaux-ban összesen 9500 hektár szőlő kivágását, hogy tovább csökkentsék a túlkínálatot és stabilizálják az árakat.
A gazdák pedig további nemzeti támogatások sorára pályázhatnak, ha új növényekre váltanak. Például olajfára. Azonban kis túlzással egy bordeaux-i borásznak majdnem annyira új dolog olajfát ültetni, mint az egy magyar borásznak lenne. Akkor miért éri meg?
Tragédia: tömegesen semmisítik meg az eladhatatlan bort
Szőlő helyett olíva
A bordeux-i olajbogyó ötlete nem idén született. Éppenséggel az olíva az a haszonnövény, ami még pont megél a Bordeaux-t is magába foglaló Gironde megyében, és úgy tűnik, tényleg kiválthatja a szőlőt, ha a kezdeti problémákra megoldást találnak a gazdák. A történelmi borrégió már évek óta küzd az alacsony árakkal, és az Olive Oil Times idén februári cikke arról számolt be, hogy Bordeux-ban már évek óta elkezdték a szőlőket csendben felcserélni az olajfák. Sőt, van, aki mandulát vagy éppen kivit tervez a szőlő helyére.
A klímaváltozás miatt a borászatnak már a COVID-19 előtt is akadtak problémái Ezért a bordeaux-i borászok már az előző évtizedben elkezdtek olajfákat is ültetni, akkor még elsődlegesen a termelés diverzifikálása végett, hogy a klímaválságban több lábon tudjanak állni. És hacsak télen nem fagy el, a mediterrán partszakasznál óceánibb klímájú Gironde megyében a tapasztalatok szerint megél az olajfa. Az utóbbi hónapok pedig az olajbogyó eladhatóságát igazolták. A Washington Post augusztusban írt róla, hogy a nyáron az olívaolaj elérte a 8500 dolláros átlagárat, ami az elmúlt húsz év átlagánál 125 százalékkal magasabb. Ennek oka többek között a legnagyobb európai termelőket, Spanyolországot és Olaszországot érő terméskiesés volt, ami az egész világpiacot befolyásolta. Júniusban pedig a Vitisphere francia borász hírportál számolt be róla, hogy több helyi vállalkozó pár évvel az ültetés után már le is szerződött az olívabeszállításról több szezonra előre. Ugyanis, míg a borokból túlkínálat van, olívaolajból Franciaország évente csak 5 ezer tonnát termel, de 130 ezer tonnát fogyaszt el.
Mindenesetre, egyelőre nem problémamentes a bordeux-i olívatermelés. Az öntözése sokkal nagyobb kihívás, mint a helyén korábban álló szőlőknek, és az olívába átnyergelő termelőknek most az öntözőrendszerek teljes hiányával kell megküzdenie, ami a fiatal olajfáknak gondot jelent. Mindeközben, az olívának nincs hagyománya a régióban, és nem csak a nulláról kell megtanulják a korábbi borászok az olíva termelését, a különböző fajtáknak a régió klímájához való alkalmazkodóképességének kitanulása, a legjobb fajták megtalálása is idő. Ezért a bordeaux-i olíva még gyerekcipőben jár.
Idehaza sem egyszerű
Magyarországon 4,2 millió mázsa lehet idén a szüretelt borszőlő mennyisége. Azonban a klímaváltozás miatt a magyar borászok is évről évre különböző problémákkal kell, hogy megküzdjenek. Idén hűvös tavasszal nézett szembe a magyar borászati szektor a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint, ami miatt vontatott volt a rügyfakadás. A meleg és csapadékos nyár pedig a magas páratartalom miatt nagyon előnyös volt a gombafertőzéseknek.
Géppel a szüret is jobban megéri
Az időjárási és egyéb környezeti károk a szőlőket a szüret előtti utolsó percig veszélyeztetik. Augusztus végén például a badacsonyi borrégiót érte utol pusztító jégeső, Badacsony és Szigliget térségében komoly károkat okozva.
Az idei év különösen nehéz volt. A tavalyi hatalmas szárazság után szinte úsztunk a csapadékban, így nagy problémát okozott például a lisztharmat és a peronoszpóra. Ezért is fájdalmas, amikor a szüret alatt ér minket egy ilyen jégverés
- nyilatkozta kérdésünkre a badacsonyi régió egyik helyi borásza, Szászi Endre. A párás nyár alatt ugyanis sokat kellett fektetni a szőlők gombás fertőzésektől való védelmébe, és a legszerencsétlenebb időpontban vitte el a jég a hónapokon keresztül gondosan megvédett szőlőt.
Remélhetőleg, ha most napos idő lesz, nem lesz akkora a kár. Hogy mennyi az összes veszteség, az területtől és fajtától is függ. A mi borászatunkban idén ez körülbelül 10-20 százalék. Ebben benne van a jégeső, a gombás fertőzések és a vadkár is
- teszi hozzá Szászi Endre. Az őzek, szarvasok, vaddisznók ugyanis a vadhálók, villanypásztorok telepítése ellenére is évről évre egyre nagyobb károkat okoznak, magyarázza a borász. A magyar borszektor munkaerőhiánnyal is küzd, ami miatt több borvidéken is egyre jobban terjed a gépesítés.
