Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bencsik Attila, a Glia Kft. ügyvezetője elmondta, hogy most már lassan 20 éve foglalkoznak innovációval. Ez eredendően egy informatikai cég, a fő területük a nagy adatbázisok kezelése, az adatbányászat, a gépi tanulás és az ajánlórendszernek nevezett, mesterséges intelligencia jellegű kutatások. Ezért az első időben az ilyen jellegű pályázatokkal foglalkoztak, bár később a biotechnológia irányából belecsöppentek az agráriumba is, azóta a biotechnológia és az informatika együttes alkalmazásának lehetőségeit kutatják. A szakember elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt egy műszaki jellegű probléma miatt egy Heves megyei kistelepülésre, Tarnabodra kerültek, és ott is maradtak. Itt azt kezdték el vizsgálni, milyen lehetőségek vannak egy település újjáépítésére, és azt tapasztalták, hogy egy falusi közösségben előbb-utóbb szükségszerűen a mezőgazdasági projekteknek is sorra kellett kerülnie, mert termelni kell.
A kisebb-nagyobb mezőgazdasági projektek során eleinte azonban problémát jelentett, hogy kevés szaktudással és kevés információval rendelkeztek. Bencsik Attila szerint éppen ezért kiemelten fontos volt, hogy kiépítsenek egy olyan információs rendszert, amelynek segítségével a mezőgazdaság területéről adatokat tudtak gyűjteni, amit később feldolgoztak és elemeztek. Az első időkben ez úgy nézett ki, hogy az adatgyűjtés helyben történt, aztán feldolgoztatták másokkal, ezt a feldolgozott információt pedig helyben használták fel. A manufakturális lehetőségeket és módszereket próbálják összehozni a magasan fejlett munkaerővel. A szakember beszélt arról is, hogy ma Magyarországon zajlik egy nagy, falurehabilitációs program, amelyet a kormányon kívül a Máltai Szeretetszolgálat és több, kisebb karitatív szervezet karolt fel, és amely jelenleg 300 települést érint.
- mondta el Bencsik Attila.
Bencsik Attila beszélt arról, hogy a felzárkóztatás kapcsán sokan ott követik el a hibát, hogy a legtöbb ilyen program a másolásról szól, már látott dolgok kipróbálásáról. A szakember úgy látja, hogy a felzárkózás lényege az, hogy annak gyorsabbnak kell lennie, mint mások haladásának. A Glia Kft.-nél először felmérték, milyen lehetőségeik vannak Tarnabodon, milyen emberekkel, milyen munkákat lehet elvégezni. Ennek kapcsán elindítottak egy képzési programot, ahol minden résztvevőnél egyenként nézték meg, mire van szükség: volt olyan, akinek a 8 osztály elvégzése volt a célja, más targoncás/traktoros vizsgát szeretett volna tenni, vagy az aranykalászos gazda vizsgát. Második lépésnek azt nézték meg, milyen technológiákat tudnak behozni, és kiépítettek a településen egy úgynevezett Lo-Ra-WAN hálózatot: ami egy kis sebességű, nagy területet lefedő, kis energiájú vezetéknélküli adatátviteli hálózat. Ezzel talajnedvességet, talajhőmérsékletet és egyéb jellemzőket mérnek. Ez a fejlesztés ott tart, hogy már a Miskolci Egyetem Talajtani részlegével dolgoznak együtt, olyan szenzorok fejlesztésén, amelyek jobbak, mint a mostaniak.
A precíziós mezőgazdaság legnagyobb problémája, hogy nincs elég és nincs megfelelő adat. Most olyan szenzorokat fejlesztenek, amelyek olcsók és pontosak - magyarázta Bencsik Attila. A szakember elmondta, hogy a meglevő hálózathoz fejlesztettek egy mobilapplikációt, mert mobiltelefonja most már mindenkinek van, egy alkalmazás pedig mindenki számára hozzáférhető és értelmezhető. Ezt az irányt próbálják továbbfejleszteni: Tarnabodon már vannak laborjaik, ahol a biotechnológiát és az informatikát együttesen alkalmazzák. Bencsik Attila példaként felhozta, hogy mezőgazdasági levéltrágyát és talajjavítót is gyártanak, amelyet a környező, általuk művelt területeken tesztelnek.
- tette hozzá Bencsik Attila.
Az alsódobszai Bűdi Károly, az AgriDron Kft. tulajdonosa és műszaki szakértője elmondta, hogy azt kellett felismerniük, hogy bármennyire kicsi, bármennyire eldugott településen élnek, a mezőgazdaság révén tőzsdei termékeket állítanak elő. Innentől kezdve az, hogy fejlődniük kell, evidencia volt: minél gyorsabban, minél hatékonyabban és minél több jó minőségű terméket kell előállítaniuk ahhoz, hogy sikeresek tudjanak lenni. A szakember elárulta, hogy az elmúlt évtizedben minden pénzüket a fejlődésre, a vállalkozás fejlesztésére költöttek, viszont éppen ezért lekörözték a környéket, és kezdik elérni a kor aktuális szintjét. Bűdi Károly szerint a mezőgazdaságban élők egy jelentős része nem folytat gazdálkodói életformát: sok esetben a területen dolgozó ember nem ott él, nem ott költi el a megkeresett pénzét, ahol szerezte. Alsódobszán azonban minden megkeresett forintot visszaforgatnak a helyszín fejlesztésébe és korszerűsítésébe, próbálnak egy élhető vidéket építeni. A szakember elmondta, hogy ezekből kifolyólag sok fiatal van náluk, és az átlagnál jobb fizetést is tudnak adni.
Bűdi Károly abban látja a magyar agrárium fejlődésének a kulcsát, hogy mindig előre kell menni, nem szabad megállni, mert aki megáll, az lemarad. Ahogy fogalmazott a mezőgazdasági költségek emelkedésének leküzdésére több stratégia is létezik, de azt lehet látni, hogy a magyar agrárium napjainkra ezen a téren három részre szakadt: vannak, akik behúzzák a kéziféket és bezárkóznak, vannak a puhatolózók és vannak azok, akik határozottan mennek előre. Ehhez viszont az kell, hogy a gazdálkodó a meglevő technológiai színvonalát még magasabbra emelje. A szakember szerint a nehézségekkel vagy megküzd az ember, vagy siránkozik miattuk, és közben lemarad. Bűdi Károly elmondta, hogy eddig az eredmények őket igazolják: minden évben egyre több munkájuk van, minden évben egyre több emberrel dolgoznak, a település és a környezetük pedig egyre szebbé válik.
- tette hozzá Bűdi Károly.
A szakember elárulta, hogy ők most azt vizsgálják, hogy lehet jó kukoricát termelni, és hogy ennek során melyek a legfontosabb költségelemek. Ahogy Bűdi Károly fogalmazott, ők nem precíziós mezőgazdaságot csinálnak, mert azt már az édesapja megvalósította azzal, hogy kijelentette, hogy iparszerű mezőgazdaságot folytatnak, a munka minden reggel öt óra ötvenkor kezdődik, ha esik, ha fúj. A szakember jobban szereti a helyspecifikus gazdálkodás kifejezést, mindig a helyszínen próbálják megcsinálni azt, amit ott és akkor kell. Bűdi Károly szerint mindent megcsinálnak, de a tudomány mellett szükség van hitre és optimizmusra is. Ami a módszereiket illeti, a szakember elmondta, hogy lépésről lépésre haladtak: először megtanultak jól vetni, megfelelően és egyenletesen. Ehhez rengeteg kísérletezésre volt szükség: először azokkal az eszközökkel, amik rendelkezésükre álltak, majd új gépeket szereztek és azokkal is megtanultak jól bánni, végül pedig eljutottak oda, hogy minden körülmények között tudnak jól vetni. Az aratásnál ugyanez a folyamat játszódott le. Bűdi Károly szerint a legfontosabb lépés az volt, hogy minden egyes év után átgondolták és kielemezték, mit csináltak. Megnézték, mit csináltak jól, mit csináltak rosszul, és a következő időszakban megpróbálták kijavítani az elkövetett hibákat. A szakember szerint csak így lehet előrejutni, és csak így lehet évről évre jobb eredményeket elérni.