Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Még az energiaárak emelkedésének idején, tavaly október-november környékén szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy a hajtatott zöldségek ára olyan magasságokba emelkedhet, amit a fogyasztók már nem képesek megfizetni, ezért az üvegházak inkább fel is hagynak a termeléssel (különösen Bulgáriából, Ukrajnából és Hollandiából érkeztek ilyen hírek) - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A szervezet most összegyűjtötte, az egyes európai államokban hogyan reagált az ágazat és a kormányzatok az új helyzetre a január végéig eltelt időszakban.
Hollandia
A december elején megalakult négypárti koalíciós kormány mezőgazdasági programjában már a földgázhasználat arányának csökkentése szerepel az üvegházi termesztésben, ráadásul 0%-os ÁFA-kulcsot szeretnének bevezetni a zöldségekre és a gyümölcsökre is. A legegyszerűbb elvileg az akár azonnali ÁFA-csökkentés lenne, ám a De Telegraaf értesülései szerint nem eszik olyan forrón a kását, mivel a IV. Rutte-kabinet igencsak óvatos volt a program megszövegezésekor, így szó szerint a "meg fogjuk látni, hogyan csökkenthetnénk 0%-ra a zöldségek és gyümölcsök ÁFÁ-ját hosszú távon" áll a programban. Egy másik érdekesség, hogy a holland NAV informatikai rendszere rendkívül elavult és rugalmatlan, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy maga az eszközrendszer átállítása évekbe és eurószázmilliárdokba telhet. Visszatérve az energiaárakra, január 24-én több termelői szervezet képviselői (dísznövényesek, hajtató kertészek) tüntetést tartottak Hágában, az ottani országház, azaz a Binnenhof közelében. A kulturált hangvételű demonstrációra két miniszter is kijött a Binnenhof-ból, és átvette a tüntetők követeléseit, meghallgatta aggodalmaikat - ez a két miniszter (klíma- és energiaügy, illetve mezőgazdaság, természetvédelem és élelmiszerminőség) felelős az energiakrízis megoldásáért. A tüntetők megjegyezték, hogy
Ezek a hivatalos díszletek, valójában azonban termelők széles köre gondolja úgy, hogy a koalíciós tárgyalásokkal elfoglalt kormány egyszerűen felelőtlenül járt el, amikor nem kötött hosszabb távú gázszállítási szerződéseket például Oroszországgal, és óriási kockázatot vállalt azzal, hogy nem ellentételezte a piaci árak hektikus alakulását egy biztosan elérhető készlettel. És nem kellett volna 2018-ban leállítania a Groningen melletti hazai mező kitermelését sem, pláne úgy, hogy a gázellátást teljes egészében piaci szereplők kezébe adta a kormány. Annyi bizonyos, hogy 2021. december legvégén a holland kormány semmiféle vészforgatókönyvvel nem rendelkezett a helyzet kezelésére vonatkozóan. További meglepő következmény, hogy a gázárak drágulása hátrányosan érinti a fenntartható energiaforrásokat használó üvegházakat is, mivel ezeknél a jelenlegi szabályozás azt ismeri el támogatással, hogy a gáznál drágább energiaforrást használnak, és az aktuális gázár valamint a fenntartható hordozó megállapított ára közötti különbséget kompenzálja. Mivel a gázár most nagyon magas, a 2022-re meghatározott referenciaár a fenntartható energiaforrás árának közelében lesz, így a gazdák alig kapnak majd kompenzációt.
Lengyel üvegházak
A lengyel kormány inflációellenes intézkedéscsomagjáról és a zöldség-gyümölcs ÁFA 0%-ra csökkentéséről már korábban beszámoltunk, most kifejezetten az üvegházakra koncentrálunk. Lengyelországban az utóbbi pár évben gyors ütemben bővült a modern üvegházi hajtatófelület: csak paradicsomot 1400 hektáron állítanak elő fűtött üvegházban, döntően belföldi értékesítésre (a 48 milliós lengyel piac Európa második legnagyobb paradicsompiaca, a fejenként fogyasztás az egyik legmagasabb a tagállamok között). A nemrég létesült üvegházak most kezdik megérezni az energiaárak növekedését - de korántsem olyan mértékben, mint a 4-5-szörös drágulást elszenvedő hollandok. Ennek oka, hogy a lengyel mezőgazdaság energiaigényének 70-80%-át szénből fedezi, ami egyrészt most arra elég, hogy az egy évvel korábbihoz képest "csak" nagyjából kétszeres legyen az energiaár, másrészt viszont a következő 8-10 évben problémát fog okozni, hogyan váljanak majd le erről az energiahordozóról - Lengyelország is aláírta az azt uniós megállapodást, melynek értelmében 2030-ig alternatívát kell, hogy találjon szénerőművei kiváltására, illetve csökkenteni kell szén-dioxid kibocsátásukat.
Olaszország
Az olasz élelmiszergyártók januárban petícióval fordultak a Draghi kormányhoz, beavatkozást követelve, közös levélben kérték az élelmiszergyártók az elnököt a krízishelyzet kezelésére. Emellett komolyan aggódik jövőbeni piaci pozícióiért az olasz gombaágazat.
Bulgária
A zöldségtermesztéssel foglalkozó üvegházak csaknem 70%-a felfüggesztette működését a magas gázárak miatt. A belföldi piacon azonnal hiánycikké vált a bolgár paradicsom és uborka. Az üvegházi termesztők gázár-kompenzációt követelnek. Január elején a gáz ára Bulgáriában 30%-kal, 67 euró/MWh-ra emelkedett, ami még mindig messze a nyugat-európai árak alatti szint - hasonlóan Magyarországhoz, a bolgárok is hosszú távú gázszállítási szerződéseket kötöttek, a Bulgargaz Oroszországgal és Azerbajdzsánnal szerződött le. Az EU legszegényebb tagállamában azonban a termelők helyzete igen törékeny, minden áremelkedésre igen érzékenyen reagálnak. A bolgár üvegházi termesztők egyesülete példaként Görögországot hozza fel, ahol szintén elszálltak a gáz- és az elektromos áram árak, ám az üvegházak tovább működnek, mivel működésükhöz állami támogatásban részesülnek.