Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legutóbbi statisztikái alapján 2020-ban a világon 5 051 983 hektáron 186,821 millió tonna paradicsomot termeltek, elérve a 37,1 tonna/hektár termésátlagot. A világ első számú termelője Kína 64,768 millió tonnával, azaz a világ össztermelésének 34,67%-át termeli - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. 2020-ban 1 107 485 hektáron termeltek paradicsomom, hektáronként 58,5 tonna terméshozammal. Kínát India követte, 812 000 hektáron 20,573 millió tonna paradicsomot termelt. A harmadik helyen Törökország állt, ahol 181 879 hektáron 13,204 millió tonna paradicsomot termeltek, 72,6 t/ha hozammal. A negyedik helyen az Egyesült Államok állt 12,227 millió tonna termeléssel, 110 439 hektáron, 110,7 t/ha hozammal.
Az EU össztermelése paradicsomból 16,5 millió tonna, amelyet 233 290 hektáron termelnek meg. A termésátlag 78,1 tonna/hektár. Európában a legnagyobb termelők az olaszok, akik világviszonylatban a hatodik legnagyobb paradicsomtermelő ország. 2020-ban ez 99 780 hektáron, 6 247 910 tonna paradicsom össztermést eredményezett. Ebből csaknem mintegy 5,1 millió tonna feldolgozóipari felhasználásra került. A termésátlag 62,6 t/ha volt. A spanyol termelés kissé visszaesett az elmúlt évekhez képest. Európában a második, világviszonylatban a nyolcadik legnagyobb paradicsomtermelő ország. 2020-ban Spanyolország 55 470 hektáron termesztett 4 312 900 tonna paradicsomot 77,8 t/ha-os termésátlaggal. A spanyol termelés fele frisspiaci, fele feldolgozóipari felhasználásra kerül.
Mi várható az EU paradicsomtermelésében a következő időszakban?
Az EU legfrissebb mezőgazdasági piaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss (étkezési) paradicsom termelése 2031-ig évente -0,4%-kal csökken. A paradicsomtermelés csökkenését elsősorban a spanyolországi téli termelés erőteljes visszaesése, valamint a kisebb volumenű, de magasabb hozzáadott értékkel rendelkező kisméretű paradicsomra való áttérés okozza. A spanyol termelők a marokkói erős verseny miatt télen más, jövedelmezőbb termékek termelésére állnak át. Emellett a feldolgozásra szánt paradicsom termelése várhatóan stabilan 10,4 millió tonna körül marad. A jelentés érdekessége, hogy a termelés a nagy koncentrációjú termékek, például a paradicsompüré, helyett a kevésbé koncentrált és magasabb hozzáadott értékű termékek, például a paradicsomkonzervek, a paradicsomszószok és a biotermékek felé mozdul el.
2031-re a friss gyümölcsök és zöldségek uniós fogyasztása várhatóan növekedni fog, amit a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend elfogadásának előnyeivel kapcsolatos növekvő fogyasztói tudatosság, valamint a fogyasztásuk előmozdítására irányuló állami kezdeményezések ösztönöznek. Az egyes ágazatok és az uniós országok között azonban jelentős különbségek vannak. Az EU-ban az egy főre jutó friss paradicsomfogyasztás várhatóan stabil marad (15 kg), mivel a kisméretű paradicsom fogyasztásának növekedése csökkenti az egy főre jutó fogyasztást, míg a paradicsom "nassolására" irányuló trend várhatóan növeli a keresletet. Eközben a feldolgozott paradicsom uniós fogyasztása várhatóan stabil marad (18 kg). A feldolgozott élelmiszerek iránti növekvő kereslet ellenére a felhasznált feldolgozott paradicsom mennyisége nem változik. Ez többek között annak köszönhető, hogy a feldolgozott termékekben csökken a nyers paradicsom koncentrációja, ami többek között a más zöldségekkel való vegyítésnek köszönhető.
2031-re az EU friss paradicsom exportja várhatóan 390 ezer tonnában fog stabilizálódni (-1,8% évente). Oroszország, amely korábban az EU legnagyobb exportpiaca volt, és amely még mindig tiltja az EU-ból származó zöldség- és gyümölcsimportot, egyre inkább önellátó. Az új piacokra irányuló exportlehetőségek pedig továbbra is korlátozottak a növényegészségügyi korlátozások és a szomszédos országok által támasztott fokozott verseny miatt. 2031-ig az EU friss paradicsom-behozatala tovább növekedhet (+2,7% évente). A friss paradicsom esetében a legnagyobb mennyiség jelenleg Marokkóból származik, de várhatóan a Törökországból és Tunéziából származó behozatal aránya erőteljesen növekedni fog.