Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Komoly nehézségekkel kell szembenézniük a dohánytermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak. Bár a dohány egyes hátrányos helyzetű térségekben egyet jelent a biztos megélhetéssel és nagyban hozzájárul a vidéki életminőség javításához, a termelők egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt, ráadásul a generációváltás is komoly fejtörést okoz az ágazat szereplőinek - írta meg a Magyar Nemzet. Egyebek mellett erről is folytatott podcast beszélgetést nemrég Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Kenyeres Sándorral, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnökével, amelyről az Agrárszektor is beszámolt.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Ahogy Kenyeres Sándor fogalmazott, amíg Magyarország uniós csatlakozásakor még hozzávetőlegesen ötezren termesztettek dohányt az országban, addig mára már alig hatszáz termelő látja el ezt a feladatot. Mint mondta, kiöregedett az ágazat, a fiatalok nem a mezőgazdaságban és nem a dohánytermesztésben látják a jövőjüket.
- fogalmazott Kenyeres Sándor.
A dohánytermesztéshez ugyanis megfelelő szakmai tudásra van szükség, ráadásul igencsak magas a beruházási igénye is, ezért is nehéz új belépőket találni a régiek helyére. Holott bőven lenne igény a magyar dohányra, a feldolgozóüzemek pedig a jelenleginél jóval nagyobb mennyiséget is felvásárolnának a hazai termelőktől. A magyar dohánynak biztos piaca van, mindkét felvásárló cég többet szeretne termeltetni - árulta el Kenyeres Sándor, hozzátéve, hogy bár az elmúlt évben az időjárás nem különösebben kedvezett a dohánytermesztésnek, az ágazatnak mennyiségben és minőségben is sikerült átlaghoz közeli évet zárnia. A felvásárlók 4510 tonna Virginia dohányt vettek át, a Burley-ből pedig - az előzetes adatok szerint - 800-850 tonna került az elsődleges feldolgozókhoz.
A szakember elmondta: a természetes szárítású Burley-t a gazdaságok 15%-ában, jellemzően a kisebb területen gazdálkodók termesztenek, a többi területen Virginia terem. Ez utóbbit főként napszámosok törik, de a gazdaságok egyre nehezebben találnak embert erre a nehéz és szaktudást igénylő munkára. Ahogy Kenyeres Sándor fogalmazott, a munkaerő mellett az egyre növekvő energiaköltségek is komoly kihívás elé állítják az ágazatot. Míg a Burley-t szabad levegőn, addig a Virginia típusú dohányt gázzal szárítják. Az ipari gáz 3-4-szeres drágulása mellett a termelőknek a műtrágyaköltségek és a munkabérek jelentős növekedését is le kell nyelniük.
- hívta fel a figyelmet Kenyeres Sándor.
Ez nem magyar jelenség, az egész Európai Unióban hasonló helyzetben vannak a termelők. A legnagyobb baj az, hogy az EU-s dohánynak a kínai, a brazil és az afrikai dohánnyal kell versenyeznie, amelyet jóval alacsonyabb költséggel tudnak előállítani. Ezen térségek legnagyobb előnye az olcsó munkaerőben rejlik. Kenyeres Sándor szerint Európában ma egy kézimunka-igényes ágazat kiegészítő támogatás nélkül nem maradhat életben. Az EU ugyanakkor 2015-ben megszüntette a dohánytermesztés támogatását, erre a tevékenységre nem fordíthatnak uniós forrást a tagállamok. Magyarország nemzeti költségvetésből biztosít forrást az ágazatnak. A dohánytermesztést ugyanis jellemzően olyan területeken folytatják, ahol más mezőgazdasági növénnyel nem érne meg foglalkozni. Az ágazat ráadásul komoly társadalompolitikai jelentőséggel bír, hiszen számos hátrányos helyzetű embernek nyújt megélhetést.