Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A fizikai tulajdonságok közé tartozik a szemcseösszetétel, a szerkezet, a térfogat, a porozitás, a levegő-, hő-, vízgazdálkodás, a sűrűség és a kötöttség. A kémiai tulajdonságokhoz soroljuk a talaj kolloidokat, a hidrolitos savanyúságot, az ioncserét, valamint a kémhatást, míg biológiai tulajdonság a mikroflóra, -fauna, a mezofauna, a makrofauna, illetve a biotikus, abiotikus élő és élettelen szerves anyagok, a C-körforgás és a humusz - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az első kettő tényezőt képesek vagyunk vizsgálni, a kapott adatokat pedig értelmezni. Köztudott például, hogy a mezőgazdaságban termesztett növényeink a termőtalaj kémhatására különösen érzékenyek. A talajban élő természetes mikrobiális közösségek, baktériumok és gombák semleges, vagy kis mértékben lúgos környezetben érzik jól magukat, ezzel szemben a gombák szélesebb réteget képviselnek az életfeltételeket illetően. A pH-érték megmutatja a talajban lévő kémhatást.
A harmadik, és egyben kiemelkedő tényezőről, a biológiai tulajdonságokról van a legkevesebb tudásunk. Mindenképpen látni kell, hogy az általunk jelenleg közel 100%-on használt termesztő közeg (termőtalaj) a mai mezőgazdasági gyakorlat tekintetében nem fenntartható. Megfelelő lépéseket kell tenni ahhoz, hogy a mérleg nyelve a fenntarthatóság irányába mozduljon el. Látni kell, hogy míg a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira tudunk hatni - úgy, mint a pH, humusz - a mai modern tudásunkkal felvértezve, addig a biológiai tulajdonságok vizsgálatát széles körben ki kell terjeszteni. Meg kell értenünk, hogy amit a mezőgazdasági gyakorlatban hosszú ideje alkalmaztunk, annak az ideje inkább előbb, mint utóbb lejár, a talaj fizikailag és kémiailag "elfáradt".
Ennek köszönhető, hogy a szakértők szerint eljött a biológiai szemléletmód hajnala. Megoldást jelenthet a modern, tudományos alapokon, hosszú évek során kidolgozott, csúcstechnológiával előállított mikrobiológiai készítmények alkalmazása a termőtalajaink védelme érdekében. A világban és Magyarországon is hosszú ideje megfigyelhető a biológiai sokszínűség gyorsuló pusztulása. Fel kell ismernünk, hogy foglalkozni kell a talaj, mint egy élő természeti rendszer kérdésével. Erre nyújthatnak segítséget az olyan talajjavító, talajoltó mikrobiális készítmények, amelyek alkalmazásával elősegíthetjük a termőtalajaink regenerációs folyamatait, hozzájárulnak a természetes megújuláshoz. A biológiai talajjavító és oltóanyagok használatával fokozódik a Termőföld biológiai aktivitása. Minden esetben figyelembe kell venni a talajban élő mikrobiális közösségek élettani igényeit a helyes agrotechnikai (talajoltás és kondicionálás) műveletek kiválasztásánál. A mikrobiális készítmények kijuttatása során olyan élő szervezeteket juttatunk a talajba, melyek hatásmechanizmusukkal segítik a foszfor, a kálium és egyéb makro és mikroelemek feltárását, annak mobilizálását, emellett támogatják a növénymaradványok lebontását, valamint nitrogént kötnek meg. Csak a biológia képes arra, hogy ezeket a folyamatokat olyan kölcsönhatási rendszerré (talajrendszer) szervezze, amelyben az eredő teljesítmény nagyobb, mint az egyes részek hozadékának összege. Ezt a jelenséget nevezzük szinergiának, ami a biológiailag aktív, egészséges talaj fontos ismérve, s annak működését a talajoltással lehet hatékonyan javítani.
Különösen nagy jelentőséggel bírnak ezek a mikrobiális szervezetek együttesen a termőtalaj javítását illetően. Minden természetes biológiailag aktív talajoltó, illetve talajjavító készítmény alkalmazása során elősegítjük a növények ellenállóképességét a legkülönbözőbb kórokozókkal, továbbá az abiotikus stressztényezőkkel (aszály, jégverés) szemben. A kielégítő immunitással rendelkező növény természetes módon tudja kezelni a környezet okozta károsító hatásokat. A jelen és a jövő mezőgazdaságában ilyen új, innovatív biológiailag aktív anyagok alkalmazása nélkül nem lesz képes a termőtalaj az általunk elvárt terméseredmények reprodukálására.