Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A spárgatermesztés Magyarországon főleg az ország déli részére koncentrálódik, Ásotthalom, Orgovány, Kiskőrös és Szeged környékére. Ezen a területen, Csengődön él Somogyi Nóra, okleveles kertészmérnök, aki már több mint húsz éve foglalkozik spárgatermesztéssel - írta meg a hvg.hu. Ahogy fogalmazott, a Kertészeti Egyetemen elsőéves hallgatóként figyelt fel először erre növényre, és 1999-ben telepítették az édesapjával az első egy hektáros spárgaültetvényt Csengődön, így amikor Somogyi Nóra az egyetem végére ért, már volt egy termő ültetvénye.
- tette hozzá Somogyi Nóra.
A spárga ugyanis úgynevezett magoncból - vagyis egy rügyező, sok gyökeret eresztett gyöktörzsből - fejlődik termő növénnyé, amelyből egy hektárba nagyjából 15 ezret ültetnek el. A magoncot úgy kell nevelni, mint egy palántát, aztán pedig tápanyagdús földbe kell telepíteni. A szakember elmondta, hogy telepítés előtt a területet feltöltötték tápanyaggal és leszántották mélyszántással. Ezek után a magonc telepítéséhez sorokban barázdákat nyitnak, ide helyezik be a növényt egymástól 25-30 centiméteres tőtávolságra, majd ahogy a spárga nő felfelé, a gödröt betemetik. A második évben tavasszal kibújnak a földből a spárgasípok, de ezeket még nem szedik le, mert ilyenkor az a cél, hogy megerősödjön a növény. A harmadik év tavaszától viszont már lehet szedni a spárgasípokat.
Amikor véget ér a szedés, a sípokat tápanyagban, növényvédelemben részesítik, öntözik, és akár 1,80 méter magasra hagyják őket megnőni. A nagy lombtömeg a fagyok után leszárad, ezt lekaszálják vagy lezúzzák, és a folyamat a következő év tavaszán ismétlődik.
- mondta el Somogyi Nóra.
A csengődi szakember jelenleg 8 hektáron termeszt zöld spárgát. Bár eleinte fehér spárgával foglalkozott, ennek szedése nagyjából háromszor annyi munkával jár, mint a zöld típusé, ezért inkább átváltott a zöld spárgára. A spárgának a szedési technológia alapján tehát 2 típusa különböztethető meg: a fehér (halványított) és a zöld spárga. Somogyi Nóra elmagyarázta, hogy a két típus szedési módja között az a különbség, hogy míg a fehér spárga nem kap napfényt, belenő egy bakhátba, itt kell megtalálni a kibújó sípot, majd kiásni a spárgákat, a zöld egy sík területen nő, és a megfelelő méretű spárgatöveket szedéskor csupán egy késsel kell elvágni.
Az okleveles kertészmérnök beszélt arról is, hogy idén az időjárás miatt a megszokottnál később indult a szezon, április 26-án kezdődött a spárgaszedés, és várhatóan június 10-15-ig tarthat. Somogyi Nóra szerint a spárga nagyon kényes növény: érzékeny a szél- és homokverésre, a fagyra, a hőmérséklet-ingadozásra, a rozsda-, és egyéb gombabetegségekre, ráadásul a spárgabogár és a spárgalégy is az ellensége. Bár a spárga a szakirodalom szerint szárazságtűrő növény, a megfelelő termésátlag eléréséhez meg kell kapnia a kellő mennyiségű vizet. Emellett a termesztés egész folyamata során figyelni kell rá, hiszen egy nap alatt akár 8 cm-t is nőhet a növény, ha magas a hőmérséklet.
A szakember a spárga nagy részét egy felvásárlóknak adja el. A spárgát felvásárláskor vastagság szerint osztályozzák, a felvásárlási ár az átmérő függvénye:
- levesspárga: 12 mm alatt
- solo 2: 12-16 mm átmérő
- solo1: 16-22 mm átmérő
- extra kategória 22-24 mm átmérő
- szuper extra 24 mm átmérő felett
A spárgatermesztés Somogyi Nóra elmondása szerint kifejezetten költséges, mert bár a magoncot csupán egyszer kell telelepíteni, és akár 10-15 termő éve is lehet, a spárgaszedés rendkívül kézimunkaerő-igényes, ráadásul a műtrágya ára tavaly óta a négyszeresére nőtt, a növényvédőszer ára a duplája lett, azonban a felvásárlási ár nem emelkedett. Míg a szupermarketekben 2000 forintért vehetünk meg fél kiló spárgát, ennek felvásárlási ára a termelőtől még a legjobb kategória esetén is 800-1100 forint kilónként - mondta el Somogyi Nóra, aki éppen emiatt próbálja közvetlenül maga eladni a zöldséget éttermeknek és kisboltoknak, például már balatonfelvidéki éttermekbe is szállít spárgát.
Mire figyeljünk a spárga megvételekor?
- Ne legyen nyílott fejű, ne nyíljon ki a virágja;
- ne legyen sípos, ekkor van egy lyuk a spárgasíp belsejében;
- a boltban megvett spárga alján 1,5 cm fehér (fás) rész lehet;
- fontos tudni, hogy a szupermarketekbe kerülve azért marad hosszabban friss a spárga, mert egyből kapnak a spárgasípok egy sokkolást, vagyis 0 Celsius-fokos vizes zuhanyt, így a növény nem öregszik tovább, nem görbül be.