Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Idén már március közepén az beköszöntött az a forróság Indiában és Pakisztánban, ami átlagosan csak június közepén szokott előfordulni, így mind a lakosságot, mind a két ország vezetését felkészületlenül érték az extrém időjárási körülmények. Indiában 25, Pakisztánban 65 ember halálát jelentették hivatalosan, de a valós számok ennél jóval jelentősebbek lehetnek - olvasható az Infostart oldalán. Északnyugat- és Közép-Indiában 122 éves melegrekord dőlt meg a 38 fok fölötti átlaghőmérséklettel, Új-delhiben pedig a 43 fokot is meghaladta a hőmérséklet több napon is. A pakisztáni Jacobabadban és Nawabshahban még ennél is melegebb volt, már április végén 49 fokot mértek.
A hőhullámban nem az a legfurcsább, hogy ilyen magas értékeket produkál: több tényező összeadódása tette szokatlanná azt. Ahogy Vimal Mishra, a gandhinagari Indiai Technológiai Intézet klímakutatója a CBS Newsnak elmondta, három okból egyedülálló a jelenlegi forróság: nagyon korán érkezett, hatalmas területet borított be a két országban, és hosszú ideig tart, ez pedig nagyon szokatlan. A lakosok az éjjeli lehűlések idején sem remélhetnek enyhülést, ilyenkor is kitart ugyanis a 30 fokos meleg az országokban. A szakértők szerint halálos lehet az, ha a testnek nincsen lehetősége pihenőhöz jutni a forróság megpróbáltatásainak idején.
Az érintett országok kormányait arra kényszerítette a meleg, hogy bezárják az iskolákat és azt javasolják az embereknek, hogy maradjanak inkább zárt terekben. A mezőgazdaságban vagy építkezéseken dolgozók, valamint más, munkájuk miatt az utcára lépni kényszerülők számára ez ugyanakkor nem lehetséges, ha pénzt akarnak keresni. Az extrém hőmérséklet pedig az aratásra is hatással lehet.
A körülmények miatt óriásivá vált az érintet területek energiaigénye, ami áramkimaradásokhoz vezetett. Számos személyvonatot átállítottak arra, hogy szenet szállításon az erőművekbe, mert azok másképp nem tudják tartani a tempót az igényekkel. Indiában az energiaigény 70%-át szénerőművek elégítik ki - igyekeznek tiszta energiára átállni, de ez hosszú folyamat lesz.
- mondta Vimal Mishra.
A szakértők szerint Indiában és Pakisztánban a következő évtizedekben még súlyosabb hőhullámok lesznek, hacsak nem tesznek szigorúbb lépéseket az éghajlatváltozás globális megállítására. Ahogy Vimal Mishra fogalmazott, ez csak egy pillanatfelvétel arról, hogy mi várható a következő 20-30 évben. Kétségtelen, hogy a jövőben a hőhullámok gyakrabban fordulnak elő, hosszabb ideig tartanak majd, és a szubkontinens nagyobb részét fogják lefedni, ami hatással lesz a vízkészletre, a mezőgazdaságra, a vállalkozásokra és az energiaigényre - tette hozzá a szakember. Indiai számítások szerint a század közepére 2,5 hőhullám várható, míg a század végére már három, átlagosan 18 napos időtartamban. Az ENSZ is hasonló előrejelezést adott korábban az országgal kapcsolatosan.