Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mondhatni, hogy a dinnye egyfajta "kakukktojás" a gyümölcsök között, hiszen nem minden esetben lehet tudni, milyen minőségű gyümölcsöt teszünk bele a kosarunkba (vagy éppen helyezünk rá a vállunkra). A jó öreg kopogtatás, emelgetés, rázogatás bizonyára mindannyiunknak ismerős lehet, ám nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy így aligha lehet megállapítani a dinnye minőségét. Ennek ellenére megéri zsákbamacskát játszani, hiszen javarészt jó minőségű árukkal találhatjuk magunkat szembe, melyeket élvezet elfogyasztani. A dinnyéből is több fajta közül választhatunk, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületétől pedig megtudtuk azt, hogy
Milyen dinnyét keresnek leginkább a magyarok?
- fogalmazott az Egyesület munkatársa.
Hozzátette, színben a piros hússzín a jellemző, de a sárga húsú dinnyéket is fellelhetjük egyes üzletekben. A magyar görögdinnyék jellemzően csíkosak, a sárga húsú viszont úgynevezett fordított csíkos, melynek köszönhetően meg lehet különböztetni őket egymástól. Ha pedig valaki nosztalgiázni szeretne, vagy visszarepülne szülei gyerekkorába, néhány évvel ezelőtt megjelent a fekete héjszín is, mellyel rögtön egy kis retro hangulatba lehet kerülni. Érdemes szót ejteni a hagyományos "magos" és magszegény dinnyéről is: utóbbi növekvő tendenciát mutat a világ számos táján, így idehaza is, mely a vásárlóknak kényelmi szempontot, a kereskedelemben akár hosszabb pultontarthatósági időt is jelenthet. Egy biztos: a vásárlók jó, ízletes terméket szeretnének kapni a pénzükért.
A sárga is sláger
A sárgadinnyék esetében mind fajtaszortimentben, mind mérettartományban sokkal letisztultabb a piac, sőt, ami kifejezetten öröm lehet a vásárlók számára, hogy a kialakult ültetési rendnek köszönhetően ma már májustól egészen októberig, tehát közel fél éven át folyamatosan elérhető a hazai finomság.
Magos, magszegény vagy sárga?
A sárgadinnye magháza jobban elkülönül, a fogyasztás előtt egyszerűen és gyorsan ki lehet kaparni, például egy kanál segítségével. A görögdinnye esetében ismerünk magos és úgynevezett magszegény dinnyéket is. A magszegény megfogalmazás helyesebb, hiszen teljesen ez sem számít magnélkülinek, mivel apró magkezdeményeket találhatunk benne. A Magyar Dinnyetermesztők Egyesületétől megtudtuk, hogy a mag eltűnése nem egyedülálló folyamat: ugyanez ment végig a mandarin, narancs, szőlő, vagy akár a banán esetében is. Fogyasztói oldalról a mag nélküli verzió egyértelműen magasabb élvezeti értékkel párosul, de fontos lehet tudni, hogy a görögdinnye magjában többek között - a szotyoládéhoz és tökmaghoz hasonlóan - számos esszenciális aminosav, vitamin és ásványi anyag található, melyek mind jó hatással bírnak. A hasznosulásukhoz azonban el kell rágnunk őket, de akár az is jó opció lehet, ha kiválogatva később például teafőzéshez vagy salátákhoz hasznosítjuk a magokat. Ami pedig az árakat illeti, azt mindig az aktuális kereskedelmi helyzet határozza meg. A magszegény dinnyék előállítása termesztés-technológiailag például magasabb költséggel jár, ez időnként meg is jelenik a fogyasztói árakban.
Mi alapján választanak dinnyét a vásárlók?
Mivel a dinnye sok esetben kakukktojás, azt látják, hogy a vásárlók egyre inkább ragaszkodnak a jól bevált vásárlói helyhez, és ez által a termelőkhöz. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete a "Keresd a Dinnyést" applikáció segítségével igyekszik segíteni a vásárlóknak a legkiválóbb dinnyés helyek megtalálásában. A nyomonkövetést elősegítve bármilyen végpontot megjelölhetnek a termelők a felületen, legyen ez akár áruház, piac vagy telephely, a vásárlóknak pedig egy térkép segíti a navigálását. Az Egyesületnél bíznak abban, hogy egyre többen fogják igénybe venni az alkalmazást, és segíteni tudják a közvetlen értékesítési csatornák kiépítését is.
Miben különbözik a magszegény és a "magos" dinnye?
- tudtuk meg.
Jellemzően egyébként ma már oltják is a dinnyéket, így a palántanevelésre és az alkalmas alanyválasztásra is, később pedig a megfelelő tápanyag-utánpótlásra is kiemelten oda kell figyelni az ízletes és formás dinnyék előállításához.
Valóban egészségtelenebb a magszegény dinnye?
Már nem egy helyen olvashattuk azt, hogy bizony egészségtelen is lehet, ha nem a megszokott magos fajtát választjuk. Itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, lapunk utánajárt ennek a "legendának" is: a magszegény görögdinnye beltartalmi értékein, vitamin és ásványi anyag tartalmán nem változtat a mag csökevényesítése. A magház tulajdonképpen a dinnye gyenge pontja: ez az a hely, ahol a leggyorsabban meg tud például kásásodni különböző mikrobiológiai folyamatok útján. Ha ezt a gyenge pontot megszüntetik, akkor lényegében még több ízletes dinnyehúst, és több időt kapunk, hogy elfogyasszuk, mert tovább megőrzi a frissességét.
Mi várható idén?
A hazai görögdinnyetermesztés azonban a nemzetközi kereskedelem átalakulását nagyon megérezte. Az export piacok elvesztésének eredményeként folyamatosan csökken a hazai termőterület. Az ültetések még javában zajlanak, de a szakmai egyeztetések alapján úgy látják, hogy a tavalyihoz képest idén is mintegy 15-20%-os termőterület csökkenésre lehet számítani Magyarországon. Ez azonban egyáltalán nem veszélyezteti a hazai ellátást, sőt, a termelők most is azon dolgoznak, hogy minden olyan hazai regionális ponton, ahol adott a logisztika és megoldott a tárolástechnológia, újra felépítsék a direkt külföldi piacaikat.