Negyedik hónapja tart már az orosz-ukrán háború, amely - mondhatni - teljesen felborította a világ gabonaellátását. Egészen mostanáig ugyanis Ukrajna és Oroszország adta a Föld búza- és árpaexportjának harmadát, ráadásul a szomszédos ország a konfliktus kirobbanásáig a gabonatermésének csaknem háromnegyedét exportálta. A háború miatt azonban az ukrán gabona nem, vagy csak nagyon korlátozottan tud eljutni a rendeltetési helyére, a fekete-tengeri kikötőkből az orosz blokád miatt tengeri úton nem lehet elszállítani a gabonát, a vasúti, közúti és folyami szállítmányozás, valamint annak megszervezése viszont meglehetősen nehezen megy, amint azt korábban megtudhattuk Kiss Pétertől, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) elnökétől.

Válságba kerülhet az európai gabonapiac: csak így kerülhető el a katasztrófa

Ilyen a gabonapiac helyzete a háború árnyékéban.

További problémát jelent, hogy Ukrajna idén arra számít, hogy az ország idei gabonatermése a fele lesz csupán a tavalyinak, nem kis részben amiatt is, hogy a gabonafélék vetésterülete idén mintegy 25-30%-kal csökkent a háborúból kifolyólag. Mikola Szolszkij, az ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter szerint ezért fel kell készülni arra, hogy a búza ára tonnánként 700 dollárra is emelkedhet idén. Az EU és az ukrán kormány már dolgoznak azon, hogy az ukrán export mennyisége mihamarabb elérje a havi 1-2 millió tonnát, ehhez azonban még idő kell, ráadásul ezek az alternatív szállítási módok is kezdenek jelentősen megdrágulni. Az ukrán gabonaexport felpörgetése érdekében Litvánia külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis a legutóbbi londoni látogatásán felvetette, hogy nemzetközi kísérőflottát kéne szervezni az ukrán gabonaszállítmányok útjának biztosítására. A politikus elképzelése szerint ez a flotta nem a NATO keretében valósulna meg, a kezdeményezésbe olyan harmadik országokat is bevonnának, amelyeket kifejezetten sújtanak az ukrán gabonaszállítmányok elmaradása, így például Egyiptomot is - írta meg a 444.hu a The Guardian értesülései alapján.

Noha az egyre emelkedő árak, valamint az ukrán kikötőkben rekedt búzamennyiség miatt a szakértők és az elemzők attól tartanak, hogy globális élelmiszerhiány alakulhat ki, az Európai Bizottság jelezte, hogy az unió az élelmezés szempontjából nincs közvetlen veszélyben. Az EU többnyire önellátó, és idén várhatóan több búzát is exportál majd, mint tavaly. A Bizottság szakértői ugyanakkor hozzátették, hogy az orosz-ukrán háború és a globális nyersanyagár-robbanás várhatóan még inkább meg fogja emelni az árakat, aminek következtében további 8-13 millió embert fenyegethet súlyos éhinség. A Bizottság ezért arra szólította fel az EU-t, hogy termeljen és exportáljon több búzát, illetve arra is, hogy fokozza az élelmiszersegélyek mennyiségét a szegény országokba.

Figyelmeztetés jött az EU-tól az orosz-ukrán háború miatt: ez rengeteg embert érint

A Bizottság súlyos kijelentést tett.

A rendelkezésre álló adatok tükrében elmondható, hogy a 2022/23-as gazdasági évben a piacról 10 millió tonna ukrán búza fog hiányozni - erről már Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára beszélt a napokban az Alfahírnek. A szakember szerint aggodalomra nincs ok, mert globálisan ezt nagyban kompenzálja majd a várható kanadai, kimagaslóan jó búzatermés (+11,4 millió tonna), és Oroszországban is rekord búzatermésről beszélnek. Így a 2022. évi búzatermés összességében csupán 4 millió tonnával fog elmaradni a tavalyi terméstől, úgy, hogy közben bőven meghaladja az elmúlt 5 év átlag termését.

De hol is tartanak most a búzaárak?

Április 8. és május 6. között emelkedett a búza világpiaci ára, amihez a világ számos búzatermő régiójában (India, Európa, USA) a romló betakarítási kilátások és az orosz-ukrán konfliktus következtében fellépő szállítási nehézségek egyaránt hozzájárultak - amint arról az AKI a Tallage májusi tájékoztatása alapján kiadott jelentése is beszámolt. A Rouenba (FOB) érkező malmi búza azonnali exportára tonnánként 445 dollárra, a júniusi 427 dollárra, a júliusi és a szeptemberi pedig 427 és 423 dollárra emelkedett a jelzett időszakban. Németországban (FOB Hamburg) tonnánként 437-438 dollárért kötöttek szerződést a júniusi és a júliusi, 423 dollárért a szeptemberi szállítmányokra.

Az USA-ban a piros keményszemű 11%-os fehérjetartalmú őszi búza (HRW) júniusi-júliusi kikötői ára 492 dollár/tonnára nőtt, a szeptemberi pedig 488 dollár/tonna volt. Argentínában a malmi búza júniusi exportára tonnánként 438 dollár, a júliusi 443 dollár, a szeptemberi pedig 440 dollár volt május 6-án. Ezzel egy időben az Oroszországban megtermelt 12,5% fehérjetartalmú malmi búza exportára (FOB) a júniusi szállítási határidőre vonatkozóan 387 dollár/tonna volt, a júliusi és a szeptemberi egyaránt pedig 364 dollár volt tonnánként. Romániában és Bulgáriában 416 dollár/tonnáért köthettek szerződéseket a júniusi, 417 dollár/tonnáért a júliusi, 414 dollár/tonnáért a szeptemberi terményre. Az ausztrál malmi búza június-szeptemberi ára 375-382 dollár/tonna között alakult.

Magyarországon már 130 ezer forint felett van búza tonnánként ára. Ez kétszerese a tavaly júliusi áraknak, ami viszont a liszt árára is hatással van - jelentette ki a napokban Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakember hozzátette, hogy amíg tavaly nyár végén 85-90 forint volt a liszt kilója, most 160 forintba kerül. Lakatos Zoltán szerint júliusban egy újabb, 60 forintos áremelkedés várható: ami viszont azt jelenti, hogy egy kilogramm kenyér ára 800 forint körüli magasságba emelkedhet. A gabona árnövekedése mindennek az árát emelni fogja, tehát júliustól általános árrobbanásra lehet számítani a húsnál, az olajnál, a tejnél, a cukornál, és úgy általában mindennél, amihez szükség van a gabonafélékre. A szakember nemrég beszélt arról is, hogy a búza ára már most is magas, júliustól viszont további drágulást várnak, az áremelkedés a Gabonaszövetség szerint akár 40%-os is lehet.

Beüthet a gabonaválság Magyarországon is az orosz-ukrán háború miatt?

Újabb csapás jöhet a mezőgazdaság és az élelmezés számára?

Bizakodásra ad azonban okot, hogy az állam egyszer sem élt az exportra szánt gabonáknál az elővásárlási jogával. Erről még március elején született rendelet, ami akkor okozott némi bizonytalanságot az ágazatban, ám úgy tűnik, alaptalanok voltak az aggodalmak. Noha a rendelkezés szerint május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót előzetesen be kellett jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), az állam végül egy esetben sem tartotta indokoltnak az adott szállítmány megvásárlását. Ahogy az Agrárminisztérium közléséből kiderült, a rendelkezés bevezetése óta összesen mintegy hárommillió tonna termény exportját jelentették be, de mivel ebben az időszakban a korábbi években is ennyit vittek ki, nem volt indokolt az elővásárlási jog gyakorlása.

Ugyanígy vélekedik Raskó György agrárközgazdász is, aki nemrég a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában úgy fogalmazott, nem lesz gabonahiány, sőt az idén az időjárás miatt elfogadható gabonatermésre lehet számítani búzából és árpából. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy az élelmiszerárak továbbra is elképesztő ütemben emelkednek, és félő, a magyarok közel 10-12%-a nem fogja tudni kigazdálkodni a mostani drágulást.

A legnagyobb búzatermesztőknél is vannak gondok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) május 16-i jelentése alapján azonban úgy tűnik, az ország nyugati területein az aszály tovább rontotta az őszi búza kilátásait, a hűvös és nedves szezonkezdet miatt a pedig a tavaszi búza vetése is jelentősen elmaradt a megszokott ütemtől - olvasható a World Grain oldalán. A portál szerint a 2021 őszén a várható termés 89%-át adó 18 államban a május 15-én az őszi búzának 27%-a volt jó vagy kiváló állapotú. Egy héttel korábban ez még 29% volt, egy évvel korábban pedig 48%. Az államonkénti állapotok alaposabb vizsgálata azt mutatta, hogy az Egyesült Államok keleti részén a puha őszi búza termése sokkal jobb állapotban volt, mint a kemény őszi búza. 

A világ második legnagyobb búzatermesztőjének számító India a napokban azonnali hatállyal leállította a búza exportját, mivel - ahogy fogalmaztak - veszélyben érzik a saját élelmiszer-ellátásuknak a biztonságát. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a globális áremelkedés veszélyezteti India és a szomszédos országok élelmiszerbiztonságát, és meg akarják fékezni a hazai árak növekedését, amely részint a szabályozatlan exporttevékenység következtében alakult ki. A G7-es országok agrárminiszterei elítélték az indiai búzaexport-tilalmat, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Közeleg az élelmiszerválság: India azonnali hatállyal leállította a búza exportját

Az élelmiszerellátás biztonságát félti India.