Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Brutálisan megdrágultak a műtrágyák Magyarországon. Míg a tavalyi év első negyedévében a gazdák 723,2 ezer tonna műtrágyát vásároltak, és 60,9 millárd forintot fizettek érte, 2022-ben az év első három hónapja során már csak 565 ezer tonna műtrágyát értékesítettek a forgalmazók közvetlenül a termelőknek, ami 28%-os mennyiségcsökkenés, ám az értékesítés nettó árbevételét tekintve 118%-os növekedést jelent. Ennek oka - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint - az, hogy a műtrágyaárak Magyarországon átlagosan háromszor voltak magasabbak 2022 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb kiadványából.
A műtrágyák drágulása nem új jelenség, már 2021 őszétől folyamatosan egyre emelkedtek az árak, ami miatt többen már előre jelezték, hogy ez hatással lehet az idei növénytermesztésre is. A földgáz árának megugrása önmagában is jócskán megnövelte a termelési költségeket, ám ezen kívül, mint a műtrágyagyártás egyik alapanyaga, közvetetten, másodszor is éreztette a hatását az ágazat szereplői számára. És bár a téli hónapok során végig kérdéses volt, lesz-e elég műtrágya a tavaszi szezonra, az orosz-ukrán háború kitöréséig valójában mindenki arra számított, hogy magasabb áron, de biztosítva lesz a műtrágya-ellátás a következő hónapokra. Aztán előbb az európai gyártók jelentették be sorra, hogy a bizonytalan helyzetre való tekintettel leállítják, vagy visszafogják a termelésüket és az exportjukat, majd Oroszország és Ukrajna is leállította a külföldre irányuló exportot.
A műtrágyahelyzet a tavasz során kiemelt fontosságú kérdés volt, amellyel mindenkinek foglalkoznia kellett. Az áprilisi Portfolio Agrárium 2022 konferencián a szakemberek kimondták kereken, hogy az idei évben "a termelőkön múlik, hogy lesz-e trágyahiány vagy nem. Ha elfogadják a jelenlegi alapanyagárakat, lesz hiány, ha nem, akkor nem."
Az AKI ASIR statisztikai jelentése szerint mezőgazdasági termelők által a 2022 első negyedévében vásárolt műtrágyák nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 180 ezer tonna volt, ami 75 ezer tonnával (29,3%-kal) maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől. Az AKI egy korábbi kiadványa alapján a a legnagyobb visszaesés az ammónium-nitrát és a kálium-klorid esetében történt, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
A nitrogénhatóanyag-tartalom közel 25%-kal, a foszfor 46,3%-kal, a kálium pedig 43,6%-kal volt alacsonyabb, mint a bázisidőszakban. Az NPK-hatóanyagok aránya 2022 első negyedévében 83:9:8 volt, az egy évvel korábbihoz (78:12:10) képest a nitrogén aránya nőtt.
A vizsgált időszakban a közvetlenül mezőgazdasági termelőknek értékesített 565 ezer tonna műtrágyából 490 ezer tonna egykomponensű, 75 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű és az összetett műtrágya aránya 80:20 volt. A teljes eladott volumen 28%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül egykomponensű nitrogénműtrágyából 24,8%-kal, mennyiségileg 161 ezer tonnával, összetett műtrágyából pedig 43,5%-kal, vagyis mintegy 58 ezer tonnával vásároltak kevesebbet a termelők. Az egyszerű káliumműtrágya forgalma 43,6%-kal csökkent, így közel 4 ezer tonna fogyott belőle, az egykomponensű foszforműtrágya-eladás pedig 46,3%-kal esett vissza, így abból csupán 700 tonnát értékesítettek.
Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt jelentkezett 2022 első negyedévében. A teljes műtrágyaforgalom 48%-át, az egykomponensű nitrogénműtrágya-értékesítés 56%-át a MAS tette ki: összesen 269 ezer tonnát adtak el belőle. A második legnépszerűbb termék, a karbamid volt, amiből 44 ezer tonnát adtak el, vagyis a teljes műtrágya-értékesítés 7,9%-át fedte le a tárgyidőszakban. A 18-20,5% hatóanyag-tartalmú szuperfoszfát iránti kereslet 401 tonna volt, az egy évvel korábbi mennyiségnél 100 tonnával kevesebb, vagyis itt közel 20%-os volt a visszaesés. A kálium-klorid-eladás pedig 3,3 ezer tonna volt, 1,7 ezer tonnával csökkent 2021 első negyedévéhez képest, ami megközelítőleg 33%-kal kevesebb értékesítést jelent.
Az összetett műtrágyák közül a vizsgált időszakban a legnépszerűbb összetétel az NPK 8-24-24-es volt, amelynek 13 ezer tonnás mennyisége a teljes műtrágya-értékesítés 2,3%-át, az összetett műtrágyák értékesítésének pedig a 17,6%-át tette ki. További jelentős mennyiségben értékesített összetétel volt még 2022 első negyedévében az NPK 15-15-15 (10 ezer tonna), valamint az NPK 15-20-10 (6 ezer tonna). Részesedésük az összetett műtrágyák teljes eladásából fenti sorrend szerint 13%, illetve 8% volt a vonatkozó időszakban.
Az árak alakulása 2022 első negyedévében
A KSH tájékoztatása szerint a mezőgazdasági termelői árak szintje 33,9%-kal, a mezőgazdasági ráfordítások árszintje pedig 36,5%-kal nőtt 2022 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek termelői ára 38,2%-kal, az élő állatoké és az állati termékeké 23,9%-kal volt magasabb a 2021. évi szintnél. A gabonafélék termelői ára 53,8%-kal, míg az ipari növényeké 58,3%-kal emelkedett, ezen belül az olajnövények ára 60,8%-kal volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A zöldségek termelői ára 12,3%-kal, a burgonyáé pedig 25%-kal nőtt.
A mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt valamennyi anyag ára emelkedett, legkisebb mértékben a gépek ára 7%-kal, míg a növényvédő szereké 12,8%-kal, vetőmagé pedig 18,6%-kal lett magasabb. A takarmányfélék és az energia ára több mint 33%-kal nőtt, a műtrágyáké pedig a legjelentősebben, közel háromszorosára emelkedett 2022 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Az előző, azaz 2021 negyedik negyedévéhez képest az itt kiemelt műtrágyák árai 17-44%-kal emelkedtek. A legjelentősebben az NPK 15-15-15 átlagára 44,2%-kal nőtt meg, de a kálium-kloridért is átlagosan 37%-kal többet kellett fizetni, mint a tavalyi év végén. Egy tonna NPK 15-15-15 összetételű műtrágyáért átlagosan 245 ezer, kálium-kloridért 195 ezer forintot fizettek a gazdálkodók.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a Nitrosol 30% ára több mint négyszeresére, a mészammon-salétromé (MAS) három és félszeresére emelkedett. A monoammónium-foszfát (MAP) tonnánkénti ára átlagosan 309 ezer forintra nőtt, egy évvel ezelőtt 134 ezer forint volt, ez közel két és félszeres emelkedést jelentett. A megfigyelt műtrágyák közül egyedül a kálium-klorid ára nem érte el a kétszeresét, bár a 92%-os növekedéssel megközelítette: 2021 első negyedévében átlagosan 102, a tárgyidőszakban 195 ezer forintért lehetett a végfelhasználóknak megvásárolni.