Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A a szezon első hetét követően módosította a meggyre vonatkozó prognózisát a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB). Mint írták, a 2022. június 07-én megjelent elemzés és előrejelzés után - amelyről az Agrárszektor is beszámolt - szükségessé vált a termésbecslés aktualizálása és az elmúlt egy heti piaci történések értékelése.
Gyenge termést és súlyos méretproblémákat okozott az aszály
A FruitVeB a mintegy három hete készített termésprognózisában még úgy értékelte a helyzetet, hogy a várható hazai termés a csapadékviszonyok és az ezáltal meghatározott gyümölcsméretek függvénye, ami nagy bizonytalansággal terhelt, így csak széles intervallumban becsülhető, vagyis rosszabb esetben az elmúlt három év átlagának megfelelő 60 ezer tonna magasságában állhat meg a termés, jobb esetben ennél akár 20-30%-kal is magasabb lehet. A szezon első hete után egyre inkább úgy tűnik, hogy ezek közül a pesszimista véglet, vagy akár annál is rosszabb szcenárió fog megvalósulni. Ennek oka a jelentős csapadékhiányban rejlik, az ország nagy részén most már szinte soha nem látott méreteket ölt és károkat okoz az aszály. Míg Nyugat- és Dél-Dunántúlon a 2-3 héttel ezelőtti esőzések okán megfelelő a csapadékellátottság, addig a Dunától keletre tetemes csapadékhiány uralkodik.
Tekintettel arra, hogy a jó vagy elfogadható csapadékellátottságú területekhez mindössze a meggy termőterületeink negyede tartozik, az ország meggyültetvényeinek háromnegyedét (az északi, észak-keleti és középső országrészben) jelentős aszály sújtja. A relatíve száraz ősz és tél miatt a talaj mélyebb vízkészletei is kimerültek. Ráadásul a kilátások a következő egy hétben is rosszak, mondhatni katasztrofálisak: csapadék abszolút nem várható, ellenben 35-37 Celsius-fokos nappali kánikulára, extrém UV-sugárzásra és 20 Celsius-fok feletti éjszakai hőmérsékletekre lehet számítani. A gyümölcs növekedése ilyen időjárási viszonyok mellett leáll, szélsőséges esetben a meggy - szakzsargonnal élve - rásül a fára.
Jelenleg az látszik, hogy az Érdi bőtermő esetében a gyümölcsméretek többségében elérik a feldolgozóipar által elvárt 18 mm-es átmérőt (bár a keleti országrészben itt is vannak részleges méretgondok), ami elsősorban azzal van összefüggésben, hogy e fajtánál a tavaszi fagykárok miatt relatíve gyenge a termésterhelés, így a fák rossz csapadékellátottság mellett is kinevelték az elfogadható gyümölcsméretet. Ezzel szemben a magyar meggytermés mintegy 60-70%-át adó és a meggybefőtt-gyártás alapját képező fürtös meggyeknél (Debreceni bőtermő, Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, Éva) kettészakadt az ország: a Dunántúl nagyobb részén várhatóan megfelelőek lesznek a gyümölcsméretek, míg a Dunától keletre, vagyis a termőterület háromnegyedén jelenleg elégtelen, 12-15 mm a jellemző gyümölcsméret. Szintén megfelelő gyümölcsméretek találhatóak az öntözött ültetvényekben, azonban komoly hátrány, hogy ez a meggyültetvényeknek mindössze 10-15%-át jelenti.
Erősen lefelé korrigált prognózis
A rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények okán a FruitVeB a korábbi prognózis alsó határára, 60 ezer tonna körüli módosítja a prognózisát azzal, hogy a fán lévő abszolút mennyiségnél sokkal nagyobb kérdés, hogy ebből mennyi fogja elérni a feldolgozóipar által megkövetelt 18 mm-es méretet, vagyis mennyi lesz a piacon megjelenő árualap. Minden, a meggy várható méretére vonatkozó prognózis nagy bizonytalansággal terhelt, de jelenlegi becslés (ami a következő egy heti kedvezőtlen időjárást is figyelembe veszi) az, hogy a hűtő- és konzervipar potenciális alapanyag-bázisát adó Érdi bőtermő és fürtös meggyfajták együttes termésének 20-40%-a nem fogja elérni a betakarításig a 18 mm-es méretet, így mind feldolgozóipari, mind frisspiaci felhasználásra alkalmatlan lesz. Az "apró" meggyet a rossz lékihozatal okán a léipar sem tudja hasznosítani, ráadásul a magyar léipar felvevő kapacitása mindössze 8,0 ezer tonna. Ekkora mennyiséggel és az apró meggy minőségével várhatóan a pálinkaipar sem tud mit kezdeni. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 10-16 ezer tonna meggy kiesik a piacról, értékesíthetetlenné válik. Mindezek okán a FruitVeB szerint nem zárható ki, hogy a főszezonban (nagyjából a július 05-15-e közötti időszakban) minőségi meggyből hiány fog fellépni a piacon, illetve elképzelhető, hogy majd további negatív korrekció válik szükségessé a termésprognózisban.
Méltánytalan árak
A szezon első hetében a meggy ára meglehetősen kedvezőtlenül, a várakozások alatt alakult. A június eleji helyzetértékelésben a FruitVeB arról számolt be, hogy a magyar meggytermelők minimális árelvárása nettó 280-300 Ft/kg (a FruitVeB mint szakmaközi szervezet által kommunikált ezen árakról a feldolgozók nem alkottak hivatalos véleményt, illetve nem fogalmaztak meg maguk oldaláról árelvárásokat). A termelők elvárásával szemben a nettó 250 Ft/kg körüli nyitó árak (belföldi feldolgozóba beszállított, I. osztályú, hűtő-és konzervipari alapanyag meggyre vetítve) néhány nap elteltével 220 Ft/kg-ra estek vissza. Mindez azzal lehet összefüggésben, hogy a szezon elindulása ellenére - a hazai kb. 60 millió üveges meggybefőtt-gyártással szemben - eddig mindössze 5-6 millió üvegre történtek kötések, ami a piac rendkívüli óvatosságára utal, illetve tovább fokozza az eleve meglévő bizonytalanságot. Továbbá szerepet játszott az árzuhanásban - meglepő és elkeserítő módon az is -, hogy ezek az első meggybefőtt-kötések mintegy 20%-kal alacsonyabb árszinten történtek, mint a hazai konzervgyárak kiajánlott árai. Úgy tűnik, ebben az évben is érvényesülni látszik a néhány nagy német vevő erőfölénye, melyek a magyar meggytermelők és konzervgyárak érdekeit és elvárásait jórészt figyelmen kívül hagyják. A hazai feldolgozók a kiajánlott áraikban próbálták figyelembe venni a termelés és a feldolgozás költségnövekedését és fokozódó kockázatát, de mintha szinte semmit nem tudtak volna érvényesíteni ebből a néhány nagy német vevővel szemben.
Ennek eredőjeként eddig mind a késztermék, mind az alapanyag árában méltánytalan árak alakultak ki. Amennyiben nagyobb tételekre irányuló befőtt-kötések is ezen az áron történnek a következő napokban, az elméletileg nehezen fogja kiengedni a konzervipari meggy nettó termelői árát a 200 Ft/kg körüli árszintről, amivel a termelők járnak rosszul. Ellenben valószínűsíthető, hogy a július 05-15. közé prognosztizálható, a minőségi (18+ mm méretű) meggyben kialakuló hiány egy árversenyt indít be a minőségi meggyért, felfelé húzva a termelői árakat, aminek pedig - az alapanyag és a befőtt árának satujában - a hazai konzervgyárak és hűtőipari üzemek lesznek a kárvallottjai. Az export piacokon a hazai piaci áraknál magasabbak az árak, amelyek egy szigorúbb minőségi igénnyel párosulnak, valamint azzal, hogy csak jelentős fuvarköltséggel terhelten juttatható el az üzemekbe a meggy. A kockázatokat és a költségeket figyelembe véve a hazai exportőrök a nettó 220-280 Ft/kg közötti ártartományban vásárolnak meggyet export célra hazai berakó paritáson.
Nagy az elkeseredés a termelői oldalon
Összegezve megállapítható, hogy az elmúlt évtized talán legnehezebb meggyszezonja előtt áll az ország. Az óriási aszály miatt várhatóan a magyar meggytermés több mint 10%-a méret alatti marad, amivel értékesíthetetlenné válik, tetemes terméskieséseket és gazdasági károkat okozva termelők sokaságának. Az árviszonyok sem alakulnak kedvezően, a jelenlegi kilátások alapján vagy a termelők vagy a feldolgozók számukra kedvezőtlen árszintet fognak realizálni, vagyis a termékpálya valamely magyar szereplője veszteségeket szenved el. Megoldást az jelenthet, ha a meggybefőtt-kötések az eddig kialakulóban lévőnél jóval magasabb árszinten fognak bekövetkezni, amivel minden piaci szereplő életben tud maradni.