Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A következő napokban is folytatódik Európa nagy részén az a száraz és forró időjárás, amely jóformán példa nélkül való a történelemben. Július során a hőhullámok óriási károkat okoztak az agráriumban, de nemcsak Magyarországon, hanem még azokban az országokban is, ahol az öntözéses szántóföldi művelés aránya jóval magasabb, mint hazánkban - írta meg a Világgazdaság. A szárazság mellett azonban más szélsőséges időjárási jelenségekkel is meggyűlt a gazdálkodók baja, és attól lehet tartani, hogy ezeknek a kihívásoknak még nincs vége. A nemzetközi szakmai szervezetek számításai szerint az idei év az élelmiszer-termelésben a korábbi várakozásokhoz képest jóval nagyobb veszteséggel fog zárulni.
Franciaországban a legutolsó becslések szerint a júliusi kánikula és szárazság jelentős károkat okozott a kukoricában: a várakozások szerint a termés több mint 30%-a kifejezetten gyenge minőségű lesz. A terméskiesés mértéke is jelentős, ám emellett még további károkkal is számolnak a francia termelők. Az aszály miatt ráadásul jelentősen lecsökkent a folyók vízszintje, ebből kifolyólag az ország szinte teljes területén vízfelhasználási korlátozás van érvényben. Ez a gazdáknak kimondottan fájdalmas lépés, mivel így ott sem jut elegendő víz a növényeknek, ahol kiépített öntözési infrastruktúra lenne. A szárazság negatív hatásait az állattartók sem úszták meg: a legelők nagy része kiszáradt, így jelentősen nőttek a takarmányozási költségek. És hogy a helyzet még kritikusabb legyen, érkezik az újabb hőhullám Nyugat-Európába. Franciaországban ez már a harmadik olyan időszak lesz 2022 nyarán, amikor 35 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet az ország legnagyobb részén.
A szélsőségesen száraz időjárás miatt azonban nemcsak Franciaországban van érvényben az édesvíz-felhasználás állami korlátozása, hanem Hollandiában is. Ebben az országban szintén drámai a helyzet: noha az országban az elmúlt napokban valamelyest csapadékosabbra fordult az időjárás, a csapadékhiány, így a talaj és a felszíni vizek vízhiánya továbbra is súlyos. Problémákat okoz az is, hogy a talajvíz szintje aggasztó mértékben süllyed, valamint Hollandia nyugati felében a folyók alacsony vízszintjét is meg kell említeni, mivel ennek köszönhetően a folyók egyre kevésbé képesek visszaszorítani a tengervizet, ezért a talajok sótartalma egyre magasabb. A szikesedés hosszú távon is jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban.
Az idei nyár szélsőséges időjárásának egyik legnagyobb elszenvedője Olaszország. Az ország egyik legfontosabb vízforrásának számító Pó folyó egyes helyeken szinte teljesen kiszáradt. Az olasz hatóságok szerint a szántóföldi növényeknél és a kertészetekben 10-10%-os terméskiesést okozott az aszály. A csapadékosabbra forduló időjárásnak sem örülhettek az olaszok: a heves viharokat kísérő jégesők sokkoló pusztítást okoztak, és ott sem kímélték a szántókat, kertészeteket, ahol kevésbé volt kritikus az aszály.
Magyarországon is elmaradt a hét végén az esőzés: hiába érkezett meg a hidegfront, tovább tombol az aszály. A búzánál elkönyvelt mintegy 25%-os terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek nagy részén megsemmisült, és most már a Dunántúl termését fenyegeti. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. A helyzet az egész ágazatban rendkívüli, az alföldi területeken tragikus. A magyar gazdák a már ismert agrárkárenyhítési rendszeren túl egyéb segítséget is kapnak a kormánytól, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
