Bár a száraz és hűvös év eleji hónapok után március végén, április elején megérkeztek az esők a magyar földekre, a vetési munkálatok befejezése óta alig van olyan térség az országban, amelynek megfelelő mennyiségű és eloszlású csapadékban lett volna része. Ugyancsak nagy gondot jelent az elmúlt hetek forró, aszályos és csapadékmentes időjárása is, amely katasztrofális helyzetet teremtett az ország keleti részében, illetve különösképpen az alföldi régióban. Az Agrárszektor által megkérdezett gazdák szerint ugyanis ennek a példa nélkül való száraz időjárásnak "köszönhetően" nemcsak a várható terméshozamokban tapasztalhatóak hatalmas visszaesések, de a termények minősége is elmarad az előző évek átlagától.

Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Mg. Zrt. korábbi vezérigazgatója és mostani igazgatója az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy az időjárás szempontjából az idei év rendkívül hektikusnak bizonyult idén. Az altalajban ugyanis óriási a vízhiány, és a felső talajrétegek telítettsége is messze elmarad a kívánatostól. Ahogy a szakember fogalmazott, 2022-ben az év első három havában alig hullott 25-26 mm-nyi csapadék, ezzel minden idők egyik legszélsőségesebb száraz klímája alakult ki. Noha voltak szitáló esők, de azokból a növények nem tudtak sokat hasznosítani. A helyzetet az áprilisi esők mentették meg, amelyek nagyon jókor jöttek. Zászlós Tibor szerint összességében elmondható, hogy ez az év a Dunántúli területek kivételével nagyon aszályos volt, Fejér megyében 190 mm körüli csapadékértékek vannak, de már 30 km-en belül is óriási különbségek tapasztalhatóak a mostanáig lehullott csapadékmennyiség tekintetében. A szakember beszélt arról is, hogy idén 510 hektáron vetettek vetőmagborsót, 1830 hektáron pedig étkezési búzát, de árpával, sörárpával, kukoricával, lucernával és repcével is foglalkoznak.

Zászlós Tibor elmondta, hogy június 20-án elkezdték az árpa és a vetőmagborsó aratását, előbbiből gyengébb a termés, bár 55-60 mázsa körül mozog a terméseredmény, a hektolitersúlynak csak az alsó határértékét érték el. A szakember szerint az idei árpatermés a Fejér megyei talajokhoz képest nagyon kevés lesz, ám az országos termésátlagnál még így is jobban fognak teljesíteni. Ami a borsó betakarítását illeti, ott is jóval gyengébb lett a termés, alig 1,3 tonna hektáronként, pedig optimális körülmények között 3 is lehetne. De legalább nem jártak úgy, mint tavaly, amikor a hőség miatt szabályosan megfőttek a borsószemek a hüvelyben. A szakember, aki az Agrárszektor 2021 Konferencián elnyerte a Portfolio Agrárgazdaságért díjat, beszélt arról is, hogy a kukoricán igen nagy a barkónyomás, és a szerkivonások miatt ez komoly gondot jelent, a vízhiány miatt pedig a lucerna is nehezen sarjad. Ami a repcét illeti, hamarosan annak is megkezdődik az aratása, de mivel rövidek a becők, elég gyenge termés várható belőle idén - mondta Zászlós Tibor, hozzátéve, hogy a búzát illetően még nem tud mit mondani, de szerinte ott is gond lesz a hektolitersúllyal. Ezzel kapcsolatban a szakember rámutatott, hogy a környéken volt, aki hektáronként 6 tonna körüli búzatermést takarított be, aminek több alföldi megye nagyon örülne, ám ez valójában azt jelenti, hogy az ország egyik legjobb búzatermő területén is gyengébbek az átlageredmények. Ennél jobbak a nyugati országrészben lesznek csak, vagy ott, ahol öntözték a kalászosokat.

- jegyezte meg Zászlós Tibor.

Az egri Ostoros Családi Pincészet a szőlőtermesztés és borászkodás mellett szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik. Ahogy Soltész Gergőtől, a vállalkozás tulajdonosától megtudtuk, a különböző cégekben több mint 3 ezer hektáron termelnek árpát, búzát, repcét kukoricát és napraforgót, a területek és arányok tekintetében az előző évhez képest nem történt jelentős változás. A szakember elmondta, hogy a jelenlegi aszályos időjárás meglehetősen aggasztja őket a jövőt illetően, mivel a keleti országrészben a napraforgót és a kukoricát nagyon meg fogja viselni a következő napokra prognosztizált hőség. Soltész Gergő szerint lassan el kell gondolkodni azon, hogy növeljék az őszi kultúrák arányát, mivel ezek kitettsége a nyári aszályoknak alacsonyabb. A szakember beszélt arról is, hogy Ostoroson már betakarították az őszi árpát, a másik két cégnél viszont még épp csak elindult az aratás, de az már most látszik, hogy magas hozamokra és magas hektolitersúlyra számíthatnak. Soltész Gergő elmondta, hogy az egyik dunántúli cég esetében viszont kevéssé tűnik megnyugtatónak a helyzet, bár az is igaz, hogy a közeli területeken is jelentős, akár 30%-os eltérések figyelhetőek meg a terméshozamban, a csapadékhiány miatt.

A folytatást illetően a vállalkozás tulajdonosától azt is megtudtuk, hogy az árpa betakarítása után a búzára és a repcére fog sor kerülni. Soltész Gergő ezeket illetően bizakodóbb, mivel ezeket talán nem viselte meg az aszályosabb időjárás: úgy látszik, hogy ezeknél a kultúráknál ha nem is egy jó, de azért egy közepes termésre azért számítani lehet. A szakember bevallotta, hogy a napraforgót és a kukoricát illetően azonban komolyabb félelmei vannak, hogy mi lesz ezekkel a kultúrákkal: noha a mostani állapotuk nem rossz, de a következő napokra vonatkozó időjárás-előrejelzés egyelőre eléggé aggaszónak mondható. A termésmennyiséget illetően Soltész Gergő elárulta, hogy az árpánál hektáronként 6-7,5 tonnás hozamra számítanak, a búzánál és a repcénél viszont inkább közepes termés várható, a kukorica és a napraforgó esetében azonban még túl korai erről beszélni. A szakember rámutatott, hogy az idei év is azt bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaságnak az öntözés tekintetében kellene előrelépnie, és gyorsabbá, rugalmasabbá kellene tenni a rendszert, bár nem az adminisztrációs oldalról. Soltész Gergő szerint emellett lehet kísérletezni aszálytűrő fajtákkal és a talaj vízvisszatartó képességének növelésével, de ezek csak kismértékben tudják tompítani az aszályok élét.

- mondta ki Soltész Gergő.

Szabó Lajos, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy 4000 hektáron termelnek különféle növényeket, ebből 1000-1200 hektáron búzát, 200-250 hektáron zöldborsó vetőmagot, 500-500 hektáron napraforgót és kukoricát, 300 hektáron repcét és - egyebek mellett - 100 hektáron cukorrépát. A szakember arra a kérdésre, hogy hogyan változtak az egyes növények termőterületei, elárulta, hogy ezek általában csökkenni szoktak, mert területeket visznek ki a termelésből.

Az egyes állományok állapotát és a betakarítás állását illetően az Agrárszektor 2021 Konferencián az év növénytermelőjének választott Szabó Lajos elmondta, hogy a borsónál már az utolsó két fajta betakarítása zajlik, átlagosan 1,2 tonnát adott hektáronként, az árpa 3,5-3,6 tonna körüli hozamokat mutat, a búza pedig nagyon vegyes, 2-4 tonna közötti termést hozott, a repce aratása pedig a napokban fog elkezdődni. Az elnök-vezérigazgató beszélt arról is, hogy a kukoricaállományok szörnyű állapotban vannak, a napraforgó pedig virágzik ugyan, de van, ahol egy méteres sincs. Ha nem lesz eső a következő időszakban, akkor ezek az állományok is csak ilyen gyenge, kritikán aluli termést fognak hozni. Külön problémát jelent az is, hogy a másodvetések nem keltek ki, csak sorokban itt-ott, valamennyi, de olyan tábla is akad, ahol egy szem se kelt ki. A szakember szerint a térségben katasztrofális a helyzet, mert vannak olyan területek, ahol a 80 mm-t se érte el az idei csapadékmennyiség, másutt 81-100 mm között van, és néhol épp csak elhagyta a 100 mm-t. A szakember szerint ha nem hullik évente 200-220 mm-nyi csapadék, az már az elsivatagosodást jelenti.

- mondta ki kereken Szabó Lajos.

Némileg kilóg a sorból a zalai Baki Agrocentum Kft., mert nekik közel sem volt annyi gondjuk a száraz időjárás miatt, mint az ország más tájain dolgozó kollégáiknak. Ahogy a vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője, Németh Zoltán kérdésünkre elmondta, idén 700 hektáron vetettek búzát, 500 hektáron repcét, árpát 260, kukoricát pedig 250 hektáron, napraforgót 160 hektáron, szóját 90 hektáron. Ezen kívül 400 hektáron szálas fehérjenövényeket vetettek, 200 hektárt pedig meghagytak gyepterületnek. Az egyes növények vetésterülete méretében és arányában gyakorlatilag nem változott az elmúlt 10 év során. A szakember beszélt arról is, hogy az árpa aratásával hamarosan végezni fognak, a repce betakarítását a jövő héten fogják elkezdeni, a búzát pedig július közepétől fogják aratni. Ami a hozamokat illeti, az árpa hektáronként 8 tonnát adott, a repcénél 3,5-4 tonnára számítanak, és a jelek szerint a kukorica is hozni fogja a 8 tonnát hektáronként. A tavaszi vetésű növények (szója, kukorica, napraforgó) is jól néznek ki, bár idén jégverésben is volt részük. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy a Dunántúlon hiába volt számottevően több csapadék, mint az ország keleti részében, az, hogy március végéig egyáltalán nem esett eső, éreztette a hatását, és például az árpa hektolitersúlya is alacsonyabb és a minősége se olyan jó, mint lehetne: a szakember szerint lehetnének jobb eredményeik, ha korábban megjöttek volna az esők.

- tette hozzá Németh Zoltán.

Összegzésül elmondható tehát, hogy a 2022-es évet sokáig fogják még emlegetni a magyar növénytermesztők, de nem annak pozitív hatásai okán. Az év eleji száraz, csapadékmentes hónapok, és az elmúlt időszakban tapasztalható aszályos, forró időjárás nem kedvezett a szántóföldi növénykultúráknak, a dunántúli területek kivételével, bár a légköri szárazság ott is okozott minőségromlást az állományokban. A megkérdezett gazdák szerint az idei évi szárazság példátlan volt, ám félő, hogy a következő években ilyen, vagy még rosszabb időjárásra lehet majd számítani. Éppen ezért mindennél fontosabb lenne az öntözésfejlesztés előremozdítása, de a szárazságtűrő fajták alkalmazása és a talajok vízvisszatartó képességének javítása is a magyar mezőgazdaságban.