Már a 18. század közepe óta ismert a szalicilsav lázcsillapító, gyulladáscsökkentő hatása, emellett a humán gyógyászatban az aszpirin hatóanyagaként ismert vegyület a növényekben a kórokozók elleni védelmi mechanizmusokban jelátvivő funkciót is betölt - írja a Qubit. A Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerzői arról számoltak be, hogy a szalicilsav ezen felül a növényi klímaadaptáció kulcsa is lehet. A Univesity of California Riverside növénygetenetikei kutatócsoportja a közkedvelt laborfajnak számító lúdfű palántákon vizsgálta a klímaváltozással fokozódó stresszhelyzetek hatásait. A kutatók abból indultak ki, hogy a magas intenzitású fény hatására az állati és növényi szervezetben olyan reaktív oxigéngyökök termelődnek, amelyek nagyobb dózis esetén visszafordíthatatlan és pusztító károsodásokat, jobb esetben csak az emberi szeplőkhöz hasonló elváltozásokat okoznak.

A kutatócsoport eredményei azt mutatták, hogy amikor kevésbé pusztító volt a fény intenzitása, akkor a reaktív oxigéngyökök megjelenése nyomán speciális MEcPP molekulák szintetizálódtak, amelyek beindították a szalicilsav termelődését a növényekben. Mint kiderült az MEcPP szintézisét a szárazság, valamint hőstressz hasonlóképp aktiválta. A növénygenetikusok szerint a szalicilsav további szerepének vizsgálatával fény derülhet arra is, hogyan alkalmazkodhat a növénytermesztés a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.