Magyarországon az éves csapadékösszeg nem változott jelentősen az elmúlt mintegy 120 évet tekintve és a klímamodell-szimulációk szerint a jövőben sem várható éves szinten sokkal több vagy kevesebb csapadék. Az éven belüli eloszlásban azonban már változások valószínűsíthetők: a szélsőségek irányába való eltolódás jelenik meg a modellszimulációkban - olvasható a Másfélfok oldalán Kis Anna és Pongrácz Rita elemzése. A szakértők korábbi cikkeikben már kitértek a nagycsapadékú események vizsgálatára, és az előző években több, a csapadék hiányát jellemző mutatót is elemezték.

Ebben az írásukban a kutatók az egymást követő száraz napok maximális számának (CDD: Consecutive Dry Days) alakulását tárgyalták a júliustól szeptemberig tartó időszakra vonatkozóan (a felhasznált adatokról a cikk végén olvashatnak). A számítások során a 3 mm alatti napi csapadékösszegű napokat tekintették száraznak. Kiss Anna és Pongrácz Rita a jövőre vonatkozóan három időszakot vizsgáltak (2041-2060, 2061-2080, 2081-2100), három különböző forgatókönyv alapján: ezek az optimista, ami azonnali kibocsátás-csökkentést jelent; az, amelyik szerint a század közepétől várható jelentősebb kibocsátás-csökkentés; és a pesszimista, amely szerint a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak.

Hosszabbá válhatnak az egybefüggő száraz időszakok

A megfigyelések szerint a 2004-2023-as időszakban átlagosan 20-25 közötti volt az egymást követő száraz napok maximális száma az ország nagy részén, csupán néhány helyen figyelhető meg 25-30 nap közötti értékeket. Hazánk nyugati felén és az északkeleti régiókban pedig ennél alacsonyabb (15-20 nap/év) értékek fordultak elő.

A modellszimulációk átlaga szerint 2004-2023-ban az egymást követő száraz napok országos, területi átlagértéke a július és szeptember közötti időszakban 21 nap volt, míg a 21. század végére ez forgatókönyvtől függően 20-25 napra változhat. Az optimistának tekinthető szcenárió esetén nem várható jelentős változás a következő évtizedekben. A közepesen optimista forgatókönyv alapján a 2041-2060-as és a 2061-2080-as időszakokban a száraz napok növekedése valószínűsíthető, az index értéke az ország középső részein meghaladhatja a 25 napot – a 21. század végére azonban ismét alacsonyabb értékek jelennek meg. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy a forgatókönyv szerint 2040 körül kezdődik az üvegházgáz-kibocsátás jelentősebb csökkentése.

A pesszimista esetben a 2041-2060-as időszakra nem valószínűsíthető nagyobb változás a jelenlegi értékekhez képest, azonban 2061-2080-ban már 25-30 nap lesz a CDD a szimulációk szerint szinte a teljes Közép-Magyarország régióban és az északkeleti határszélen.

A 2081-2100-ra valószínűsíthető értékek az ország középső és északi területein már meghaladják a 30 napot, ami azt jelenti, hogy akár egy teljes hónapig nem lesz jelentősebb eső ezeken a területeken július és szeptember között. Továbbá a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföldön is 25 nap feletti egybefüggő száraz időszakok várhatók, 20 nap alatti érték pedig csak néhány, a nyugati határszélen található pontban valószínűsíthető.

Akár 40 napos szárazságok is jöhetnek

A kutatók az egymást követő száraz napok értékeit két kategóriába sorolták: közepesen hosszú (10-20 napig tartó) és extrém hosszú (legalább 40 napig tartó) egybefüggő száraz időszakok. Ezekre kiszámították, hogy 20 éven belül hány évben (0-1 év, 2-5 év, 6-10 év, 11-15 év, 16-20 év) fordult elő az adott kategória, majd külön-külön meghatározták, hogy arányaiban mekkora területet foglalnak el hazánkban (a 100% jelenti Magyarország teljes területét), és hogy ez az arány hogyan változik a jövőbeli időszakok során, a különböző szcenáriók esetén.

Közepesen hosszú száraz időszakok

A 10 napnál hosszabb, de a 20 napot nem meghaladó egybefüggő száraz időszakok kapcsán Kiss Anna és Pongrácz Rita kifejtették, hogy a július és szeptember közötti időszakokban az elmúlt 20 évben nagyjából az ország felén 5-10 évben, a másik felén pedig 10-15 évben fordult elő közepesen hosszú száraz időszak. A következő évtizedekben az optimista és a közepes szcenárió szerint ritkábban fordul majd elő ez a kategória az ország nagyobb részén, a 2081-2100-as időszakra viszont újra a jelenlegihez hasonló körülmények valószínűsíthetők.

A pesszimista forgatókönyv alapján az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen fog egyre kevesebbszer előfordulni közepesen hosszú száraz időszak, hazánk egyes régióiban már csak 20 évből maximum 5 évben várható. Ez első hallásra ugyan jó hírnek tűnhet, de a következőkben látni fogjuk, a változás abból adódik, hogy az extrém hosszú száraz időszakok gyakorisága növekedni fog a szimulációk szerint, következésképp a rövidebb száraz időszakok ritkábbak lesznek.

A térbeli szerkezetet tekintve a megfigyelések szerint a 2004-2023-as időszakban a Dél-Alföldön a 20 évből jellemzően 5-8 évben fordultak elő közepesen hosszú egybefüggő száraz időszakok, míg az ország keleti és középső felén 8-10 évben. A legészakibb és a nyugati régiókban már az időszak több mint felében (> 12 év) 10-20 között voltak tartósan száraz időszakok.

A jövőben az optimista szcenárió szerint nem várható igazán jelentős változás: a keleti és a nyugati országrészben jellemzően 8-15 évben fordul majd elő közepesen hosszú száraz időszak július és szeptember között, míg az ország középső területein ennél kevesebbszer, 5-8 évben valószínűsíthető ilyen érték. A közepesnek tekinthető forgatókönyvvel számolva is hasonló eredményekre jutottak, de a 2061-2080-as időszakban nagyobb területen lesz valószínűsíthető ritkább (< 8 év) előfordulás. Az évszázad végére nagyobb területet foglal el a közepesen hosszú száraz időszakok legalább 8 évben való előfordulása - ennél alacsonyabb értékek csak a közép-magyarországi régióban és a délkeleti határvidéken jellemzők.

Extrém hosszú száraz időszakok

A kutatók végül a legalább 40 napig tartó, egybefüggő száraz időszakok alakulását tekintették át. A 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok Magyarország nagyobb részén (> 60%) jelenleg 20 évből csak maximum 1 évben fordulnak elő. A klímamodell-szimulációk szerint azonban a jövőben ez megváltozhat, amelynek mértéke és iránya a forgatókönyvtől függ. Az optimista és a közepes szcenárió szerint a 2041-2060-as időszakban gyakrabban fordulhatnak majd elő extrém hosszú száraz időszakok az ország több részén, a 21. század végére azonban újra a jelenlegihez hasonló viszonyok valószínűsíthetők. A pesszimista esetben az évtizedek során egyre nagyobb területen várható gyakoribb extrém hosszú száraz időszak július és szeptember között, tehát az aszályveszély egyre súlyosabb lehet.

A megfigyelések szerint az elmúlt 20 évből az ország döntő területén maximum 1 évben fordult elő legalább 40 napig tartó egybefüggő száraz periódus a kritikus nyári-őszi időszak során. A legtöbb eset (4 év) Budapest környékén jelentkezett, de az ország középső és északi területein is 3 évben lépett fel ilyen extrém hosszú száraz időszak.

Az optimista szcenárió szerint a jövőbeli időszakokban a 3 évben való előfordulás visszaszorul valamelyest, és a 0-2 év dominál majd, de összességében nem várható jelentős változás. A közepesen optimista forgatókönyv alapján a 2061-2080-as időszakban hazánk északi-középső területein a 20 évből 3 évben lesz legalább 40 napos az egybefüggő száraz időszakok hossza július-augusztus-szeptember során, sőt, egyes régiókban 4-5 évben is előfordulhat ilyen értékű tartósan száraz időszak.

A pesszimista szcenáriót tekintve a 2041-2060 és 2061-2080 időszakokra vonatkozó becslések nagyon hasonlóak a közepes forgatókönyv esetén valószínűsíthető változásokhoz. A 21. század végére vonatkozó szimulációk szerint azonban már csak az ország nyugati és északkeleti felén fordul elő maximum 2 évben legalább 40 napig tartó száraz időszak.

A közép-magyarországi régióban, az észak-magyarországi régió keleti felén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 20 évből legalább 5 évben (azaz átlagosan minden negyedik évben) lesz extrém hosszú egybefüggő száraz periódus a júliustól szeptemberig terjedő három hónapban a szimulációk szerint. Ez a növényzet és a mezőgazdaság számára is kritikus aszályok gyakoriságnövekedéséhez vezet, amennyiben nem kezdünk mielőbbi kibocsátás-csökkentésbe.

Még nagyobb aszálykárok és drágább élelmiszer lehet az eredménye a nem cselekvésnek

Még javában tart a nyár, de az előzetes szakmai becslések szerint a hőhullámok és szárazság miatt már most 200-240 milliárd forintos kár érte a kukoricatermelést hazánkban. Ha tovább nő a nyári egybefüggő száraz időszakok száma, akkor az elkerülhetetlenül további károkhoz és végső soron az élelmiszerárak emelkedéséhez fog vezetni, ami mindannyiunkat érint. A jövőben pedig ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és éveken át tartósan több összetett éghajlati extrém esemény sújtja Magyarországot, akkor az az ellátásbiztonságra is hatással lehet.

Összességében a közepesen hosszú egybefüggő száraz időszakok (< 20 nap) gyakorisága az ország több részén is megnövekedhet az optimista és közepes szcenárió szerint, azaz a jelenlegihez hasonló vagy annál rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk. A pesszimista forgatókönyv esetén azonban már azt vehetjük észre, hogy a rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakok (< 20 nap) kevesebbszer fognak előfordulni hazánk nagy részén, míg az extrém hosszú (> 40 nap) száraz periódusok gyakrabban jelentkeznek majd.

A víz az élet nélkülözhetetlen eleme és számos szektorban használjuk, például a mezőgazdaságban, a háztartásokban, az ipari folyamatok során, az energiaellátásban. Az IPCC legutóbbi jelentése szerint a vízhiány az egyik kulcskockázat, amivel meg kell küzdenie Európának. Az elmúlt években már itthon is többször tapasztalhattuk, hogy egy-egy szárazabb, csapadékmentes időszak során bizonyos régiókban vízkorlátozásokat rendelnek el.

Ezen kívül fontos azt is látni, hogy amellett, hogy a víz hatalmas károkat is képes okozni az éghajlatváltozással összefüggésben, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is kritikus szerepet tölt be. Ezért lényeges, hogy mihamarabb érdemi üvegházgáz-kibocsátás csökkentésbe kezdjünk, és ezzel elkerüljük az egy hónapot meghaladó, összefüggő száraz időszakok előfordulásának gyakoribbá válását.