A mind gyakoribb hosszú, száraz időszakok miatt létfontosságúvá válik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzése, illetve a talaj termőképességének megtartása - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett az agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi, s ösztönözni fogja a 2023-tól induló új támogatási időszakban is. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását elsősorban a földhasználat váltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegélyélőhelyek, nem termelő területek), illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánják elérni.

Ezen előírások részben a mindenkire kötelező kondicionalitás keretein belül kerülnek rögzítésre, másrészről az önkéntes vállalásukkal kívánják ösztönözni az agrár-ökológiai programban (AÖP), az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG), az ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) terén. A vízvisszatartást szolgáló infrastuktúra fejlesztések, valamint új beruházási és fenntartási támogatási programok is kidolgozásra kerültek. Ez utóbbiak kialakítását különösen azon területeken kellene kialakítani, ahol nem érdemes szántóföldi termelést folytatni és létrehozhatóak vizes élőhelyek és területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítmények.

A vízmegtartást segítő támogatási formák

Az alaptámogatásához kapcsolódó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírások közül a minimális talajborításra vonatkozó előírások, a védett tájképi elemek, gyepek megőrzése, a vízvédelmi sávok, kis kiterjedésű tavak, fa-és bokorcsoportok, fás-cserjés sávok védelme, illetve a másodvetések létrehozása járulnak hozzá a vízmegtartáshoz. A későbbiekben egy új előírás kerül bevezetésre, amely a vizes élőhelyek és lápok védelmét célozza.

A gazdálkodókat ösztönözni kívánják abban, hogy egyes területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék meg a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket és alakítsanak ki területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket. Támogatás révén a gazdálkodók gazdaságosan nem művelhető szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakíthatják át és tarthatják fent. Ezt segíti elő az is, hogy a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont területeket támogathatóvá tesszük és jogosultakká válnak a kifizetésekre (jelenleg az ellenőrzéskor ezek a területek kizárásra kerülnek, vagy eleve nem tartoznak a támogatható terület fogalmába). A korábbi időszak tanulságai alapján új beruházási és fenntartási támogatási program is indul, amely által nem csak a területek vízmegtartó képességét növelő nem termelő beruházások kerülnek finanszírozásra, hanem több éves fenntartási támogatás is biztosított lesz.

Az újonnan induló, önkéntes agrár-ökológiai program (AÖP) választható előírásai közül a téli talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása, valamint a mikroöntözést ösztönző előírások járulnak hozzá a vízmegtartáshoz.

Az idei évvel indult agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) egyes előírásai közvetlenül is hozzájárulnak a vízmegtartáshoz, de indult kifejezetten aszály-, erózió- és belvíz- érzékeny területekre kidolgozott programok is. Az ökológiai gazdálkodás támogatása esetében a talaj termőképességének és biológiai aktivitásának növelésére irányuló vetésforgó és tápanyagutánpótlási előírások - de ezek bárhol alkalmazhatóak, s hasznosak - hozzájárulnak a talaj biológiai állapotának védelméhez és javításához, vízmegtartásának fokozásához és a vízminőség védelméhez.