Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” az alábbi minőségi jellemzőkkel rendelkezik:
- méret: nagy vagy igen nagy méretű, a szemek átmérője 26-38 mm közötti és tömegük a gyümölcsberakódástól függően 10-13 g,
- alak: szabályos szív alakú, kocsánya középhosszú vagy hosszú, szárazon válik el a gyümölcstől,
- héj színe: érettségi fokától függően élénkpirostól szinte teljesen feketéig,
- gyümölcshús: állaga kemény, ropogós, textúrája tömör. Jól szállítható és a tárolást is jól bírja,
- íze: kellemesen édes-savanykás.
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” az alábbi kémiai jellemzőkkel rendelkezik:
- Cukortartalom: 14-18 Brix-fok
- Savtartalom: 0,6-0,8 g/100 g
Ezek most a legjobb pálinkák Magyarországon: itt a toplista
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” termőterülete Nagykörű közigazgatási határán belül helyezkedik el. Nagykörű az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, közvetlenül a Tisza folyó partján fekszik. A 18. század közepén jelent meg a zártkerti gyümölcs- és szőlő-termesztés. Ezt követően honosodott meg itt a ma már világhírű cseresznyetermelés, és jött létre Magyarország legnagyobb, 200 hektáros cseresznyéskertje. A település gazdaságában betöltött jelentős szerepét mutatja, hogy a cseresznye a település címerében is helyet kapott. A Tisza folyó kanyarulatai körbeölelik a települést, így ez a földrajzi terület különleges mikroklímával rendelkezik - írja a FruitVeB.
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” a magas cukortartalma és kiegyenlített savtartalma következtében kellemesen édes-savanykás zamatú, gyümölcsszemeinek mérete az átlagosnál nagyobb. A gyümölcshús tömör textúrának köszönhető ropogóssága megkülönbözteti a más földrajzi területen termett cseresznyéktől. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” két hétig is frissen tartható hűtőszekrényben. Kemény húsa miatt jól szállítható. Ezen tulajdonságai hozzájárulnak jó eltarthatóságához. A Pannon-tenger feltöltődése után a környezeténél jobban süllyedő területet a Mátrából érkező folyók hordalékkúpjai töltötték fel.
Hatalmas siker: újabb magyar pálinka kapott uniós oltalmat
A felszínt több tíz méter mélységig holocén ártéri különböző szemcseméretű homok, iszap, agyag építi fel. A magaspartokon, szintén egykori ártéri hatásra, infúziós (áthalmozott) lösz települt, amelyre a Tisza folyó közelsége révén hordaléktalaj rakódott. Az így kialakuló ártéri szigetnek felszíni vízhálózata nincs, a talajvíztükör az ármentes szinteken 2-4 méter között valószínűsíthető. Az éghajlat legfontosabb számszerűsített jellemzői: az éves középhőmérséklet 10 °C; az átlagos éves csapadékmennyiség 300 mm és 700 mm között; évi napfénytartam 2 100 óra és az éves átlagos relatív páratartalom 82 %. Az előzőekben leírt jó minőségű és könnyű szerkezetű hordaléktalaj lehetővé teszi, hogy a gyümölcsfa a koronájával azonos méretű gyökérzetet neveljen és a talaj mélyebb rétegeiből pótolja a nedvességet.
A Tisza közelségének és hordalékos talajszerkezetének köszönhetően a termőhelyen folyamatos a vízutánpótlás. Emiatt a „Nagykörűi ropogós cseresznye” gyümölcsének mérete az átlagosnál nagyobb (átmérője 26–38 mm közötti). A magas, évi 2100 napsütéses órák száma, továbbá a homokos talaj – mivel visszaveri a nap melegét - fokozza a gyümölcs cukortartalmát (14-18 Brix-fok). A Mátrából érkező folyók hordalékkúpjai által feltöltött területen lévő talajnak köszönhetően a gyümölcs savtartalma kiegyenlített (0,6 - 0,8 g/100 g). A „Nagykörűi ropogós cseresznye” gyümölcsére jellemző cukor- és savtartalomértékek együttesen kellemesen édes-savanykás ízt eredményeznek. Az egykori ártéri területen lerakódott hordaléktalajra jellemző a jó foszforellátottság. A talaj jó foszforellátottsága pozitív hatást gyakorol a gyümölcshús szilárdságára és tárolhatóságára. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” ennek köszönhetően ropogós állományú, jól szállítható és tárolható.
Rengeteg cseresznyefát kivágnak Olaszországban: sorra tűnnek el az ültetvények
A mikroklímának és a talaj adottságainak köszönhető továbbá, hogy a „Petrovay ropogós” tájfajta, illetve a 3.2. pontban felsorolt többi fajta és azok változatai kizárólag ezen a földrajzi területen elültetve hozzák az élénk színű, szív alakú, a fajtajellegnek megfelelően nagy szemű (26-38 mm átmérőjű), kellemesen édes-savanykás ízű, ropogós cseresznyét. A helyi természeti adottságok mellett kiemelkedő jelentőségű az emberi tényező; a helyi termelők 150 éves termesztéssel kapcsolatos, apáról fiúra szálló szakértelme és tapasztalata, amely magában foglalja a metszéssel, a növényvédelemmel, a talajmegmunkálással, a tápanyag-utánpótlással, és legfőképpen a betakarítással kapcsolatos tudnivalókat és a fajtára vonatkozó jellegzetességeket. A betakarítást kézi erővel végzik. Kézzel való tapintással történik a megfelelő keménységű és érettségű gyümölcsök kiválogatása és leszedése, amely nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel.
A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig - Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület feladatai közé tartozik a „Petrovay ropogós” tájfajta gondozása, a faiskola működtetése, szaporítóanyag előállítása. A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig - Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület tudásbázisként is működik, a termelők részére növényvédelemmel, termesztéssel kapcsolatos tudásátadó tevékenységet végez. A Nagykörű településen 1996 óta minden év júniusában megrendezésre kerülő Nagykörűi Cseresznyefesztivál a cseresznye érésének ünnepe. Az évek során hagyományos, nagyszabású, nagy látogatottságú (négy-ötezer fő) rendezvénnyé nőtte ki magát.
Uniós oltalom alá került egy magyar birspálinka: ki nem találnád, melyik az
Mi is az a földrajzi árujelző, és mi az értelme?
Ez az uniós szinten elismert megjelölés nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járul hozzá, hanem - a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl - a kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelent. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek. A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik.
