Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bár az elmúlt két évtizedben fokozatosan csökkent a vöröshagyma hazai termőterülete, az idén gyakorlatilag megszűnt a magyar hagymatermesztés. Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: míg húsz évvel korábban Makó térségében 1500-2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma területe.
Ennek oka főként arra vezethető vissza, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársaink.
Fekete János úgy véli, hogy a hagymatermesztésben élen az olaszok járnak, a vízgazdálkodás, a termesztéstechnológia és a tárolás is professzionális szintre került az elmúlt években. Összehasonlításként megemlítette többek között azt, hogy míg a hazai körülmények között a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a hétszáz-nyolcszáz mázsás hozamot is elérheti. A kulcs pedig egyértelműen az öntözés, hiszen idén az aszály is elképesztő veszteségeket okozott az ország déli részén például egyes területeken az elvárható mennyiség felét vitte el a szárazság.
Átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani
Az idei aszály egy egyre égetőbb problémára is felhívja a figyelmet, azaz, hogy szemléletváltozásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban is - hangsúlyozta az agrárminiszter. Az elmúlt egy hétben kaptunk ötven-száz milliméter csapadékot, az eső azonban már nagyon későn érkezett. Mindez a vöröshagyma esetében végzetes következményekkel jár, ugyanakkor a fokhagymánál is súlyos károk keletkeztek - fogalmazott a szakember. Véleménye szerint a megfelelő vízgazdálkodáshoz szükséges feltételek kiépítése nélkül nincs jövője a magyar hagymának. A termelőkben ugyanakkor még van ambíció, így ha a déli régiókban meglenne a földek öntözéséhez szükséges infrastruktúra, azok is újra megjelennének az ágazatban, akik két-három éve már feladták a hagymatermesztést. A déli régióban hagymát víz nélkül nem lehet termelni, a dughagyma se nagyon nő meg, a magról vetett meg egyáltalán nem jön ki. Öntözés nélkül nincs mire alapozni, a szárazság húsz-ötven százalékos hozamveszteséget okoz
- írja a lap.
Az egész Európát sújtó aszály miatt rengeteg helyen számolnak be a gazdák arról, hogy nem megfelelő a hagyma növekedése, a nyári betakarítású, magról vetett hagyma mennyisége elmarad az előző években tapasztalttól. A FruitVeb honlapján elérhető elemzésből kiderült, hogy az idén leginkább apró, kisebb átmérőjű hagymát takaríthatnak be a termelők. Emiatt az ilyenkor szokásos áresés nemhogy elmarad, hanem az is előfordulhat, hogy drágul a termés, ami szokatlan a szezon ezen pontján. A Német Hagymaszövetség például arra szólította fel a csomagolókat és a kiskereskedőket, hogy kisebb átmérőjű hagymát is fogadják el. A szervezet szerint igen aggasztó a helyzet, az apró áru viszont hozzájárulhat az élelmiszer-pazarlás elleni harchoz.