2022 májusában záródott le az a tranzakció, melyben az Agrolink Zrt. megvásárolta a Korona Közraktár Zrt-t. Habár a közraktározás intézménye az elmúlt 10 évben eltűnt a látómezőből, a rendszer maga nagyon komoly és régi múltra tekint vissza. Eredtileg azért alapították - elsősorban a termelők részére -, hogy a megtermelt árut (mezőgazdasági terményt) ne kelljen azonnal értékesíteniük, hanem el tudják tárolni. Az egész folyamat úgy zajlik, hogy a raktárakban letett árut közraktárra veszi a cég, közraktári jegyet állít ki rá, ez a jegy pedig, mint értékpapír, fedezetet nyújt a hitelintézményeknél hitelfelvételre a termelők számára - tájékoztatta az Agrárszektort Réther Zsuzsanna. Hozzátette, ez tulajdonképpen egy lombardtípusú finanszírozás, tehát jelen esetben egy ingóság, egy közraktári készlet jelenti a fedezetet.

Ez a szolgáltatás annak a lehetőségét adja meg a termelők számára, hogy ne kelljen aratás után azonnal értékesíteniük az árut, és legyen lehetőségük dönteni arról, hogy mikor akarják értékesíteni. Így később jobb pozícióban tud majd túladni az árun, miközben a közraktár folyamatosan 0-24-ben ellenőrzi és felügyeli azt.A közraktári jeggyel pedig - gyorsan és egyszerűen - még pénzhet is juthat a gazda a hitelintézményeknél. Ez tehát gyakorlatilag egy híd a piacon a termelők és a banki finanszírozás között.

A szakember beszélt arról is lapunknak, hogy korábban a gazdasági körülmények, illetve egyéb okok miatt nagy keletje volt a közraktározásnak Magyarországon, az EU-csatlakozást követően azonban más típusú finanszírozási formák jelentek meg, ezt a fajta biztosítási rendszert pedig kicsit háttérbe helyezték a bankok. A jelenlegi gazdasági helyzet, a nagyon magas piaci árak, a terményárak, energia árak, valamint a nehéz finanszírozhatóság miatt most a bankok jóval visszahúzódóbbak az agráriummal kapcsolatban, és kisebb valószínűleg a hitelfelvételi igény is, ami az ágazatbók érkezik. Ugyanakkor, mivel a termény (például búza, kukorica) ára ennyire megnőtt,- a cégek hitelkerete a bankoknál azonban nem -, talán újra hozzányúlnak majd a közraktári jegyhez a hitelintézmények, hogy a termelők hitelkeretét növelni tudják - közölte Réther Zsuzsanna.

Ahhoz, hogy valaki közraktároztasson, alapkövetelmény, hogy meglegyen maga az áru abban a raktárban, ahol maga a közraktározás létrejön, illetve a tároló alkalmas legyen a közraktározásra. Ez utóbbi mindössze annyit jelenti, hogy legyen teteje, négy oldala, zárható legyen, valamint áramforrással is rendelkeznie kell. Maga a folyamat úgy zajlik, hogy a helyszínen a közraktár területi képviselője felméri a raktárat, megnézi az áru mennyiségét, minőségét, és ha mindent rendben talál, akkor zárolja a készletet, raktárbérleti szerződést készít, majd a Közraktár központjában készül a közraktári szerződés és a közraktári jegy. A közraktározásnak van egy alapköltsége is, ami részben abból fakad, hogy ma már kötelező a közraktár részéről a tárolóban, a raktárban elektronikus őrzés védelmi rendszert kialakítani, ami olyan mozgásérzékelőket és kamerarendszereket jelent, amelyekkel a közraktár diszpécserszolgálata, a nap 24 órájában tudja figyelni azt a tárolót és terményt, ami fedezetként szolgál, és a közraktárjegy mögött van. Ezért is érdemes egy minimum mennyiséggel számolni, amelyet célszerű elérni a terményeknél ahhoz, hogy megérje a közraktározás, ez körülbelül 1000-1500 tonnát jelent - tudta meg lapunk a szakembertől. A közraktározás költsége még így is elenyésző az egyéb felmerülő, pl. tárolási, árukezelési vagy banki költségek mellett.

Érdemes tudni, hogy a terményre kiállított közraktári jegy maximum 1 évig érvényes, valamint, hogy az esetek 90 százalékában mezőgazdasági terményt szoktak közraktároztatni, de lehet egyéb árut is, például konzerveket, befőtteket, vagy akár fagyasztott termékeket is. A közraktározási törvény szerint pénzt és értékpapírt nem lehet, minden más, forgalomképes ingó dolgotigen, de ennek általában inkább a piac szab korlátot. Mi gyakorlatilag bárminek meg tudjuk oldani a közraktározását, ha azt a bank finanszírozza, a bankok viszont elsősorban a tőzsdei termékeket kedvelik.

Ezt a rendszert eredetileg a termelők számára találták ki, az ő finanszírozásuk megoldására, mégis a mai gazdasági környezetben elsősorban felhasználók, tehát az állattartók, malmok, takarmánygyártók valamint  a kereskedők veszik igénybe.  Alapvetően ugyan a hitelfelvétel miatt jött létre ez a közraktárjegyes konstrukció, de mivel ez együtt jár egy folyamatos mennyiségi és minőségi  ellenőrzéssel, ezért vannak olyan kis-, közép kereskedők és multik, akik már nem is hitelezésre használják a közraktározást, hanem inkább erre az ellenőrzési funkcióra - hangsúlyozta Réther Zsuzsanna. Kiemelte, az alapfeladata a közraktározásnak ma is a hitelezés, emellett azonban kinőtte magát egy készletellenőrzés típusú szolgáltatás is, ami azt jelenti, hogy a kiadott közraktárjegyet nem hitelezik meg, hanem csak az áru biztonsága és ellenőrzése miatt használják a közraktározást. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a sima készletellenőrzés és a közraktározás között az a nagy különbség, hogy a törvény jóval komolyabb jogi felelősséget ad ez utóbbinak, ilyen például az is, hogy csőd- vagy felszámolási eljárás alá a közraktározott készletek nem tartoznak bele.